Ez jelentős részben arra vezethető vissza, hogy az élelmiszerlánc különböző szintjei (termelés, feldolgozás, értékesítés) közti szerves kapcsolatok megszakadtak.
Kulcsfontosságú a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremtik meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák. Ezek a - tagjaik számára szolgáltató - köztestületek az élelmiszerlánc szereplőinek fontos érdekegyeztetési keretét adják, s a közös etikai és szakmai normák kidolgozásának továbbá érvényesítésének legfontosabb intézményévé válhatnak.
Mindezek azt indokolják, hogy az élelmiszergazdaság valamennyi szereplője számára kötelezővé tegyük a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarai tagságot, és a vertikum újraegyesítését segítő önálló kamarákat hozzunk létre. A törvény az élelmiszertermelői körön kívül kötelező tagságot ír elő azoknak az élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő cégeknek is, amelyek fő tevékenysége az élelmiszergazdasághoz kapcsolódik. Ez természetesen nem akadályozza meg a kettős tagságot, vagyis azt, hogy a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági vertikális kamara egyes szereplői egyúttal a horizontális kereskedelmi és iparkamarának is tagjai legyenek.
A tárca ezeknek az elveknek és a korábban meghozott kormányzati politikai döntéseknek a jegyében dolgozta ki majd bocsátotta széles körű társadalmi vitára a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatát. A vita 2011. május 15-én lezárult. A vitákban elhangzott és az írásos észrevételek figyelembe vételével valamint az érintett csoportok képviselőivel folytatott személyes egyeztetések alapján készült el a törvénytervezet végleges szövege, így az eredeti vitaanyag néhány ponton jelentősen módosult.
Az első lényeges vitatéma az agrárkamarák tagsági körének behatárolása volt. A legnagyobb vitát a tagsági kör élelmiszer-feldolgozói és -kereskedői körrel történő bővítése váltotta ki. Az utóbbiak legfőképp a tervezetben megállapított bruttó árbevétel alapján számítandó, jelentős mértékű tagdíj miatt ellenezték az agrárkamarához való tartozásukat. A társadalmi vita végeredményeként sikerült konszenzust létrehozni a szaktárca és a szakmai oldal között, így a tagdíj alapja a nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értékével (ELÁB-bal) és a szolgáltatások ellenértékével csökkentett értéke, s mértéke ezen alap 1 ezreléke lett, ami már a leendő tagok számára is elfogadható.
Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők kettős tagságának bevezetésével kapcsolatban továbbra is fenntartja kétségeit, ám a szakmai oldalról felsorakoztatott érveink a leendő tagsági kör jelentős részét meggyőzték arról, hogy számukra is kedvező változásokat hozhat, nagy perspektívát nyújthat csatlakozásuk az agrárkamarához. Szintén az élelmiszer-feldolgozói és -kereskedői kör javaslatára és kérésére született meg a törvénytervezetnek az a rendelkezése, hogy az agrárkamarai választásokon a megyei jelöltlistákat úgy kell összeállítani, hogy azon a mezőgazdasági termeléssel, az élelmiszer-feldolgozással és az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó kamarai tagok egymást követő sorrendben, felváltva szerepeljenek.
A széles körű társadalmi vitában elhangzott vélemények beépítésével, az érintett tagsági kör túlnyomó többségének egyetértésével megszületett vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvénytervezet (a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvénytervezettel együtt) hamarosan a Kormány, majd a Törvényhozás elé kerül. A jogszabály elfogadása után, az őszi választásokat követően 2012. január 1-jével elkezdhetik tevékenységüket a kormányzattal együttműködő, új - az élelmiszervertikum fejlődési pályára állításában és élelmiszerbiztonságunk helyreállításában fontos szerepet játszó - vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák.
VM Sajtóiroda