„Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?”
„Szabad és független bírók nélkül nem működik a demokrácia” – mondta Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke az igazságszolgáltatás függetlenségéért szervezett szombati demonstráción, amit az Igazságügyi Minisztérium előtt tartottak. Sjoeberg támogatásáról biztosította a magyar bírókat. Nem minden nap fordul elő, hogy a bírók tüntetnek, ezért van itt, hogy közölje: az egyesületük mellettük áll. A bírók fizetése tavaly tavasz óta nem változott, ami ellentétes a nemzetközi normákkal, ezért felszólította a kormányt ennek rendezésére. A bírói függetlenséget aláásó strukturális reformokkal kapcsolatban is tiltakozott az igazságügyminiszternél, tette hozzá.
„Ha nem merem kimondani, amiben hiszek, akkor nincs jogom hinni benne” – mondta Boros Katalin, a demonstrációt szervező Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke. Szerinte azért adnak hangot véleményüknek, mert az elmúlt időszakban sokakban kétség ébredt, hogy csorbulhatnak a bírók jogai.
A bírók kiszolgáltatottá váltak az elmaradt béremelések miatt, miközben nem nyilatkozhatnak. Akkor tudják a társadalom javát szolgálni, ha a bírói függetlenség és az egzisztenciális körülmények is rendben vannak.
„Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek.”
A szombat délutáni demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), a bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet szervezte. A MABIE azt írta felhívásában, hogy a demonstráció pártpolitika-mentes lesz, de mindenkit várnak rá, „aki a társadalom számára fontosnak tartja a bírói függetlenség értékének megőrzését”.
A megmozdulás részt vevői a Kossuth térről vonultak az Igazságügyi Minisztérium elé, ahol hamar meg is telt a Nádor utca. A Telex tudósítója szerint a megmozdulás alapvetően békésen zajlott. Többeknél látott magyar zászlót, pár embernél transzparenseket is. Ezeken olyan feliratok voltak, mint hogy „Az igazság nem eladó!” és a „A bírák függetlensége a te biztonságod!” A Nádor utcában a szervezők köszöntötték a demonstrálókat és a különböző külföldi bírói szervezetek képviselőit. Mindenkit megkértek, hogy tartsa tiszteletben, hogy ez egy politikamentes megmozdulás. A tömeg tapssal jelezte egyetértését.
Boros Katalin után Kajdi Rita, az Ajkai Járásbíróságon dolgozó igazságügyi alkalmazott arról beszélt, hogy az új bértábla növeli a bérfeszültséget, ezért diszkriminációmentes béremelést követelnek. Tóth László, a Fővárosi Törvényszék bírósági titkára a bírói feladatkörökben eljáró titkárok helyzetének rendezetlenségét és frusztráltságát emelte ki.
Duro Sessa, az Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke egyedülálló eseménynek nevezte, hogy a bírók utcára vonulnak tüntetni, mint most. Nem a saját érdekük miatt, hanem az állampolgárok javára. Az igazságszolgáltatás képviselőivel minden őket érintő döntés előtt konzultálni kell, jelentette ki.
Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök azt mondta: nem örül, hogy a 2700 bírónak csak egy része jelent meg szombaton. Nekik ajánlotta a pápai mondást, miszerint „ne féljenek”.
„Az a bíró, aki fél, nem bíró többé. Idáig nem szabad eljutni.”
Szerinte a Kúria elnökének a bírók mellett lenne a helye, sajnálja, hogy nem jött el a megmozdulásra. Ott kezdődik a zsarnokság, amennyiben a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat, mondta. Szerinte a tiltakozás nem a bérekről szól, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Bayer Zsolt listázásáról azt mondta: zavar van a fejekben, mert csak annyi van a törvényben, hogy a bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet, viszont szabadon kifejezhetik a véleményüket. „Joguk van megszólalni bírósági kérdésekben, sőt, kötelességük. Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?” Szerinte a 70-es évek köszönnek vissza az igazságszolgáltatás helyzetében, a bíróságok nem függetlenek.
Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája arról beszélt, hogy a bírónak addig van függetlenség, amíg ki akar és ki tud állni érte. Bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, és ez most komoly veszélybe került. Szerinte új fejezet kezdődik a kiállással, nem fognak visszalépni. „Minden bírónak meg kell kérdeznie magától, eleget tett-e a bírói függetlenség megőrzéséért és a jogállamiságért.” Beszélniük kell egymással a munkájukról, ezt kell hazavinniük a mostani megmozdulásról. A beszédek után a demonstrálók elénekelték együtt a Himnuszt, amivel véget ért a rendezvény.
A szombati demonstrációra mondta azt korábban Bayer Zsolt fideszes publicista, hogy listázni kéne a részt vevő bírókat, mert ha a tüntetésen felvonuló bírák valamelyikét kormánypárti szereplő peréhez osztják be, elfogultság miatt panaszt kell tenniük. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 6-i kormányinfón pedig azt mondta a február 22-i demonstrációról, hogy nehéz a bírói szabadság részeként értelmezni, ha egy bíró tüntet. „Az igazságszolgáltatás függetlensége a bírákkal szemben is megfogalmaz elvárásokat.”
Nem csak Budapesten mozdultak meg az igazságszolgáltatás függetlenségéért. Szegeden szombat délelőtt tüntetők virágot helyeztek el a Szegedi Törvényszék épületénél. A flash mobot az aHang szegedi tagozata, az aPont szervezte. Tóth Rebeka szervező a Telexnek elmondta, hogy majdnem százan vettek részt az akción. Az aHang más vidéki városokban is tartott hasonló megmozdulásokat, hogy ezzel is támogassák a bírói függetlenség mellett kiállók budapesti tüntetését. „Az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, igazságügyi alkalmazottak, jogászok és mindenki, aki az igazságszolgáltatás tisztességes működéséért dolgozik – bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amikor kiállnak a jogállamiságért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A mai magyar politikai rendszerben az igazságszolgáltatás a megmaradt demokrácia egyik utolsó védőbástyája, és ezek az emberek nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt megőrizzék és védjék” – írták nyílt levelükben.
Nem először tüntettek a bírók az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Tavaly december 11-én is volt egy megmozdulás, miután hatalmas felháborodást váltott ki a kormány és az Országos Bírói Tanács megállapodása. Ennek az a lényege, az évek óta halogatott béremelésért cserébe az OBT belement, hogy a kormány végrehajtson egy sor jelentős átalakítást az igazságszolgáltatásban. A megállapodás ellen tiltakozó több ezer bíró és igazságügyi dolgozó szerint az OBT áruba bocsátotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és becsületét, mert nem szabadott volna a tervezett reformok elfogadásához kötni a béremelést.
A kormány többek között a bírói kinevezések alsó korhatárának 35 évre felemelését akarta elérni. Az erről szóló törvénymódosítást elvileg véleményeztetniük kellett volna az OBT-vel, azonban egy jogtechnikai trükknek köszönhetően a javaslatot az OBT megkérdezése nélkül nyomták át a parlamenten. Ehhez még az EU-nak is lehet pár szava, mert 2023-ban a befagyasztott uniós források miatt ment bele a kormány az OBT jogköreinek megerősítésébe, aminek egyik eleme pont az volt, hogy az igazságszolgáltatás működését érintő jogszabálytervezetet véleményeztetniük kell a bírók választott képviselőiből álló testülettel. A kormány trükközése és a tiltakozások miatt az OBT végül felmondta a kormánnyal kötött megállapodást.
Forrás:telex.hu