Közlemény a Bajnai Gordont ért politikai támadásokról

 

Röviden a tények:

 

·         Bajnai Gordon soha nem volt a Hajdú-Bét vezetője

 

·         Bajnai Gordon nem vezetett bújtatott hátterű offshore cégeket

 

·         A Bajnai Gordon által korábban vezetett cégek mindig a törvényeknek megfelelően jártak el

 

 

Hajdú-Bét

 

 

Számos hamis vád jelent meg a miniszterelnök és a Hajdú-Bét Rt. kapcsolatáról, illetve a cég piaci okokra visszavezethető felszámolásával kapcsolatban. A tények az üggyel kapcsolatban a következők.

 

 

A Hajdú-Bét cégcsoport (összesen hat cég) az ország egyik legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozója és -értékesítője volt. A társaság finanszírozási problémái 1998-ban kezdődtek, amikor az ázsiai, a brazil és az orosz válság miatt elveszítette külpiacainak egy részét, és ezzel egy időben a belföldi piacokon is csökkentek az árak. A társaság jelentősen eladósodott, mintegy 25 milliárd forint hitelt halmozott fel. A Hajdú-Bét cégcsoport az 1998-as és 1999-as piaci események következményeképpen a felszámolás szélén állt, amikor a kezdeti 1998-as kisebb mértékű befektetést követően 1999-ben a Wallis csoport, mint pénzügyi befektető többségi tulajdonába került reorganizációs céllal, az OTP Bank, a Magyar Külkerbank és ismert nemzetközi tőkebefektetők mellett.

 

 

 

A Hajdú-Bét Wallis csoport által történő megvásárlásáról hozott döntésben Bajnai Gordonnak nem volt szerepe, akkor még nem dolgozott a Wallisnál.

 

 

Fontos kiemelni, hogy a Hajdú-Bét a 2004 januárjában bekövetkezett felszámolásáig továbbra is saját igazgatóságának és menedzsmentjének irányítása alatt működött, Bajnai Gordon nem vett részt a társaság irányításában.

 

 

A Wallis csoport, mint új többségi tulajdonos fejlesztésekre és a veszteségek finanszírozására összesen 10 milliárd forintot fektetett be a Hajdú-Bétbe az évek során, azzal a céllal, hogy később szakmai beruházónak adja azt tovább. A korábbi drága hiteleket visszafizették és a hitelállományt 25 milliárdról hatmilliárd forintra csökkentették. A Hajdú-Bét ennek köszönhetően 2001-ben nullszaldóssá vált. A Wallis csoport a 2002. augusztus 14. és 2003. július 23. közötti időszakban több részletben 396 millió forint  kölcsönt nyújtott a Hajdú-Bétnek. A Hajdú-Bét finanszírozásában a Wallis csoport egyebekben is jelentős részt vállalt az évek során, így több mint 6 Mrd Ft értékben vállalt kezességet a Hajdú-Bét csoport tartozásaiért. Ezzel is segített életben tartani évekig a mintegy 2000 főt foglalkoztató céget.

 

 

A piaci helyzet 2003 őszére rendkívül kedvezőtlenül alakult: a Hajdú-Bét Rt. szempontjából fontos vízi szárnyas feldolgozott termékek piacán a távol-keleti dömpingáru hatására kialakult túlkínálat miatt az értékesítési árak jelentősen visszaestek, folyamatosan növekedtek a közüzemi szolgáltatások díjai, miközben 40 százalékkal nőttek a takarmányárak. Ezzel egyidejűleg a forint árfolyamingadozása is milliárdos tételű mérlegromlást okozott. Eközben a Hajdú-Bét legnagyobb piaci versenytársát, a Bábolnát az állam immáron sokadszorra, egy 8 milliárdos vissza nem térítendő támogatással segítette ki. Ezzel a helyzettel egy magánvállalkozás már nem bírhatott.

 

 

2003 végére a többségi tulajdonos Wallis csoport számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a Hajdú-Bét az addigi felállásban nem tudja tovább folytatni a működését, ezért mint többségi tulajdonos megpróbálta akár részletekben is értékesíteni a Hajdú-Bétet annak érdekében, hogy más szakmai befektetők a céget tovább működtessék és így a munkavállalók és a beszállítói kör ne veszítsék megélhetésüket. Ezzel egyidejűleg a Hajdú-Bét maga megpróbálta a termelőegységeit bérbe adni más hazai baromfifeldolgozóknak, így például a debreceni fő üzemét a Bábolnának. A válság kezelésének részként a Wallis csoport 2003 decemberében több mint 112 millió forint kölcsönt nyújtott a Hajdú-Bét részére, hogy az fizethesse a működéséhez szükséges legfontosabb számlákat, így például a közüzemi számlákat.

 

 

Az erőfeszítések ellenére 2003 végére a Hajdú-Bét cégcsoportot hitelező bankok felmondták a hitelszerződéseiket. A legnagyobb hitelező pénzintézet a hitelszerződésben kikötött, biztosítékul szolgáló egyoldalú vételi jogát érvényesítve kivonta a Hajdú-Bét csoport ingatlanainak többségét, és az ingatlanok értékével  csökkentette a Hajdú-Bét csoport fennálló hitelállományát.

 

 

2004. január 12-én az APEH is inkasszót nyújtott be a Hajdú-Bét bankszámlái ellen, ezt követően a Hajdú-Bét Rt. már a bankszámlára érkező árbevétellel sem rendelkezhetett.

 

Amikor a Hajdú-Bét veszteségei már a Wallis cégcsoport egészének létét, az ott dolgozó több mint 5000 ember munkahelyét fenyegették, a Wallis csoport – bár a végsőkig küzdött a Hajdú-Bétért – az egyetlen lehetséges felelős döntést hozta meg azzal, hogy a Hajdú-Bét felszámolása mellett döntött. Megmentve ezzel több ezer, a Wallis csoport több mint 100 más vállalkozásában dolgozó ember munkahelyét. A 2004. január 22-én megtartott közgyűlés határozott arról, hogy a Hajdú-Bét bejelenti fizetésképtelenségét és azonnali felszámolást kért önmaga ellen.

 

 

A Wallis csoport nem vont ki pénzeket a Hajdú-Béttől, nem vett ki belőle osztalékot, még a 2001-es nyereséges pénzügyi év után sem, a többletet a további fejlesztések érdekében a Hajdú-Bét csoportnál hagyta. A Wallis csoport semmit sem nyert, ugyanakkor az elvesztett több mint tízmilliárd forintjával - ennyit írt le veszteségként a 2003-as mérlegben -, a Wallis könyvelte el a legnagyobb veszteséget az érintettek közül.

 

 

A Wallis csoport nem kapott 2003. decemberében 125 és 180 millió forint értékben  kölcsönt a Hajdú-Béttől. A 2003. decemberi közgyűlési jegyzőkönyv a 2003-as év során korábban kötött és 2003 októberében már elszámolt és rendezett kölcsönök utólagos közgyűlési jóváhagyását tartalmazta, amelyre a kisebbségi tulajdonosok jóváhagyása miatt volt szükség.

 

 

 

A Hajdú-Bét 2004 januárjában engedményezte a Wallisra a Bábolnával, mint adóssal szemben fennálló 118 907 313 Ft értékű későbbi követelését. Az engedményezés ellenértékeképpen a Wallis ugyanekkora összeget, 118 907 313 Ft-ot fizetett azonnal a Hajdú-Bétnek. Az engedményezés értelme az volt, hogy a Wallis megelőlegezte az összeget a Hajdú-Bét részére a Bábolna által történő fizetés előtt annak érdekében, hogy a Hajdú-Bét tudjon fizetni a munkavállalóinak és a szállítóinak.

 

 

A Wallis szakmai szolgáltatást nyújtott a Hajdú-Bét számára annak érdekében, hogy korlátozza a Hajdú-Bét exporttevékenységéből származó devizakockázatokat. A megbízásokat a Hajdú-Bét nevében eljárva hajtotta végre, tehát a sajtóállításokkal szemben soha, semmilyen összeg nem került át a Wallis tulajdonába. A Wallis szakmai támogatásának eredményeképpen például 2001-ben a devizaügyleteken több mint 1 milliárd forint nyereséget realizált a Hajdú-Bét és vált ily módon nullszaldóssá abban az évben. A 2003-ban megkötött ügyletek ugyancsak nyereséggel záródtak volna, ha a Hajdú-Bét alaptevékenységének leállása miatt a résztvevő pénzintézetek nem mondják fel a lejárati idő előtt az ügyleteket. Az így keletkezett több százmilliós veszteséget azonban a Wallis, mint készfizető kezes megfizette a pénzintézetek részére. A Wallis tehát nem profitált a Hajdú-Bét veszteséges árfolyam-fedezeti ügyleteiből, hanem veszteséget szenvedett el.

 

 

A tények azt igazolják, hogy Bajnai Gordon, mint a többségi tulajdonos Wallis csoport vezetője a Hajdú-Bét menedzsmentjével együtt mindent megtett a cég felszámolásának elkerüléséért, az általa irányított Wallis évekig küzdött a már korábban piacképtelennek bizonyult cég talpon maradásáért.  Hogy ez nem sikerült, az nem a termelők, vagy a tulajdonos cég hibája volt. A Hajdú-Bét több más magyar  baromfifeldolgozóhoz hasonlóan (Bábolna, Carnex csoport, Zalabaromfi) a piaci válságok miatt ment tönkre.

 

 

Az ügyben Bajnai Gordont korábban ért igaztalan sajtórágalmak nyomán jogerős bírósági ítélet született, amely helyreigazításra kötelezte a hamis állításokat közlő Magyar Nemzet című napilapot.

 

 

***

 

 

A Hajdú-Béttel kapcsolatos, tudatosan megtévesztő sajtómegjelenéseken kívül számos más ügyben próbálták összemosni Bajnai Gordont gyanúsnak tartott ügyekkel. A több héten keresztül tartó lejárató kampány vádjaival szemben a tények a következők.

 

 

 

Offshore

 

 

Bajnai Gordonnak nincs közkeletű szóval "offshore" cégnek nevezett társasága.

 

 

 

Bajnai Gordon a Wallis csoport egykori vezérigazgatójaként vett részt a Wallis csoport külföldi érdekeltségeinek felügyeletében. Ennek a munkának a keretében játszott szerepet esetenként egyes, a Wallis csoport konszolidált mérlegében megjelenő, és adókimutatásaiban szereplő, transzparensen és a törvényeknek megfelelően működő vállalkozásoknak a felügyeletében. Ilyen cég volt például a Fleminghouse Investments Limited is, amely azonban egyes, sajtóban megjelent állításokkal ellentétben nem offshore cég, hanem az Európai Uniós tagország Cipruson bejegyzett auditált mérleggel rendelkező, a rá vonatkozó törvényeket betartó, a Wallis csoport mérlegében szereplő és transzparensen működő vállalat.

 

 

 

A Danilac Investment Limited bejegyzett, a cégnyilvántartásból kikereshető tulajdonosai Bajnai Gordon 20 éve külföldön élő és ott adózó szülei. Rajtuk kívül nincs más tulajdonosa a Danilac Investment Limited-nek.. A Danilac Investments Limited nem „offshore” cég, hanem Cipruson, egy uniós tagállamban van bejegyezve, ott jogszerűen működik, tulajdonosi köre nyilvános, a ciprusi jogszabályok szerint fizet adót. A Danilac mint külföldi bejegyzésű társaság, az akkor hatályos jogszabályok szerint kellett, hogy kézbesítési megbízottal rendelkezzen. Hajdú Mónika Bajnai Gordon élettársaként a család bizalmát élvező és jogászként hozzáértő személyként látja el ezt a feladatot.

 

 

 

Sem Bajnai Gordon, sem a családja semmilyen formában nem tulajdonos a Colbrin Holdings Limited-ben. Minden ezzel ellentétes állítás, vagy sejtetés egyszerű hazugság, amellyel szemben Bajnai Gordon minden esetben jogi úton lép fel.

 

 

 

A Wallis által kapott uniós és állami támogatások

 

 

A Wallis csoporttal kapcsolatban sok esetben igyekeztek azt a hamis és minden alapot nélkülöző látszatot kelteni, mintha Bajnai Gordonnak köszönhetően a csoport az utóbbi években állami megbízásokhoz, uniós forrásokhoz jutna. A tény az, hogy 2005 decemberében Bajnai Gordon mind vezérigazgatói, mind kisrészvényesi pozícióját megszüntette a Wallis csoportnál, azóta a csoport ügyleteire nincs befolyással, annak működését semmilyen módon nem segíti elő.

 

Dataplex

 

 

A Wallis csoporttal kapcsolatban több esetben jelentek meg olyan, a nyilvánosságot szándékosan csak részinformációkkal ellátó tájékoztatások, amelyekben azt sejtették közvetlenül vagy közvetett formában, hogy a 2000-2005 között Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis csoport egyes cégeinek értéke gyanús módon, rövid úton növekedett jelentős mértékben, vagy éppen csökkent ugyanígy. A sejtetések, utalások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Wallis alaptevékenysége épp a pénzügyi befektetés és vagyonkezelés: a Wallis a megszerzést követően átszervezéssel, tőkeinjekciókkal és egyéb hatékonyságnövelési lépésekkel törekszik megnövelni a megvásárolt társaságok értékét annak érdekében, hogy később szakmai, vagy más pénzügyi befektetőnek értékesíthesse. A sikeres befektetések esetében az értéknövekedés a Wallis tevékenységének az eredménye. Így történt ez a Dataplex esetében is. A Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalatoktól származtak. Ezért tehát hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve ezzel a Dataplex értékét. Az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége, amely kiterjedt a Dataplex finanszírozási pozíciójára és ingatlanaira, valamint a szakmai befektető eltérő alapú értékelése. A Wallis csoport a Dataplexben lévő részesedését egy magáncégtől vette meg és később egy magántársaságnak értékesítette. Az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál.

 

Dunasolar

 

 

A Dunasolar esetében hamis az a sejtetés, hogy a társaság után kifizetetlen tartozások maradtak volna. A Wallis csőd közeli állapotban, reorganizációs céllal vette meg a Dunasolart annak korábbi tulajdonosaitól. A sikeres átszervezést követően azonban annak megrendelői több százmillió forinttal adósak maradtak a Dunasolarnak, ezzel megrendítve annak helyzetét. Ekkor a Wallis szakmai befektetőnek értékesítette a Dunasolar eszközeit, majd ezt követően a Dunasolar munkavállalóinak és szállítóinak, szerződéses partnereinek kifizetését követően értékesítette a már kiürült társaságot. A Dunasolar ügyben a Wallis tulajdonlása alatt nem maradt kifizetetlen tartozás.

 

 

A Wallis cégcsoport tevékenységét a jogszabályoknak megfelelve, transzparensen és etikusan végezte Bajnai Gordon vezetése alatt.

 

 

 

Amennyiben a fent leírtak ellenére bárkinek ezzel ellentétes információ jutna a birtokába a cég tevékenységének jogszerűségét illetően, annak kötelessége a bírósághoz, vagy a nyomozó hatóságokhoz fordulnia és eljárást kezdeményeznie. Minden egyéb esetben a sajtóban megjelenő sejtetések, karakterrombolónak szánt csúsztatások és igaztalan vádak csupán sajtó- és/vagy személyiségi jogi perek alapjául szolgálnak.

 

 

 

 

 

ESGÉ-B Kft. és a XII. kerületi ingatlan

 

 

 

Hamis híradások és sejtetések jelentek meg arról, hogy Bajnai Gordon egy korábban alapított vállalkozásánál, az ESGÉ-B Kft.-nél hogyan és miért ment végbe tulajdonosváltás. Az ESGÉ-B Kft.-t Bajnai Gordon alapította 2005. december 7-én, (bejegyzés: 2006. január 16.), mert magánvállalkozásba akart kezdeni, miután a Wallis-ból kilépett. A Kft.-t üzleti tanácsadásra hozta létre. Mivel 2006 elejétől Bajnai Gordon a Budapest Airport  Zrt. elnökeként folytatta pályafutását, a kft. sohasem kezdett aktívan működni. Ez a cég mérlegéből is kitűnik.

 

 

 

A megjelent sejtetésekkel szemben sem a miniszterelnök, mint magánszemély, sem az ESGÉ-B Kft. soha semmilyen módon nem számolt el költséget a XII. kerületi ingatlan fenntartásával, felújításával, berendezésével kapcsolatban.

 

 

Uniós források felügyelete

 

 

Az uniós forrásokkal kapcsolatos támadások ügyében leszögezendő, hogy kormánybiztossá történő 2006-os kinevezése óta Bajnai Gordon folyamatosan a transzparencia és az ellenőrzések szigorítása érdekében lépett fel. A rendszert folyamatosan szigorítják, hogy minél kevesebb csalónak jusson eszébe az uniós forrásokkal kapcsolatos jogosulatlanul pénzszerezés. E téren a Transparency International egy jelentése megállapítja, hogy az uniós támogatásokat kezelő intézményrendszer hatékonyan zárja ki a korrupciós lehetőségeket.

 

 

Az uniós pénzek megszerzésére jogtalanul törekvő reménybeli kedvezményezettek ellen indult ügyekben már bírósági ítélet is született, de ezek közül egyik esetben sem merült fel a források elosztásáért felelős intézményrendszer gondatlansága. Épp ezért nyilvánvaló, hogy ezekben az ügyekben is csak a karakterrombolás eszközével élnek egyes sajtóorgánumok, akik összemossák a miniszterelnök személyét a csalási kísérletekkel.

 

 

 

Önkormányzati miniszteri tevékenység

 

 

A miniszterelnök önkormányzati miniszterségével kapcsolatban is több megalapozatlan vélemény jelent meg arra vonatkozóan, hogy regnálása alatt megnőtt az önkormányzatok hitelállománya. A cikkírók és egyes politikusok ugyanakkor nem teszik hozzá, hogy ezeket a hiteleket a kormányzattól függetlenül vették fel egyes önkormányzatok. Sok önkormányzat élt a devizakötvény-kibocsátás lehetőségével is, amit azonban  a minisztérium akkori és mostani vezetése sem támogatott, sőt, többször nyilvánosan ellenzett, mivel az hosszú távon és nagy árfolyamkockázat mellett eladósítja az önkormányzatokat. Számos, az önkormányzatok fejlesztéseit támogató döntés született ugyanakkor Bajnai Gordon minisztersége alatt.  Az EU-s pályázatok kedvező feltételekkel és differenciáltan kerültek és kerülnek kiírásra, életbe lépett a kedvezményes kamatozású, 25 éves futamidejű MFB-hitel lehetősége, a miniszter javaslatára 2008-tól kamattámogatást nyújt a központi költségvetés a szennyvíz-, hulladék- és ivóvíz-beruházások saját forrására, megerősítették az EU önerő-alap támogatásait is.

 

 

 

 

 

A miniszterelnök szakmai tevékenységén túlmenően a magánéletét érintő támadások is megjelentek.

 

 

 

A miniszterelnök védelmének költségei

 

 

A miniszterelnök otthonával kapcsolatban elöljáróban leszögezendő, hogy a miniszterelnök azért nem költözött az állami tulajdonban lévő miniszterelnöki rezidenciába, mert az 8 éve használaton kívül áll, annak helyreállítása csaknem 1 évet vett volna igénybe, ráadásul igen nagy költségek árán lehetett volna alkalmassá tenni a beköltözésre. Ennek elkerülése érdekében döntött úgy a miniszterelnök, hogy jelenlegi lakását tegyék alkalmassá a miniszterelnöki védelem szempontjai szerint. A miniszterelnök otthonának védelmi költségeivel kapcsolatban több esetben azt a látszatot keltették, mintha adóforintokból több millió forint értékű, később Bajnai Gordon tulajdonában maradó technikai eszközöket kellene beszerezni. Ezzel szemben a tény az, hogy Bajnai Gordon vállalta a költségét a védelem kiépítéséhez minden olyan eszköznek, amely a megbízatás lejártát követően nem szerelhető le és használható fel más épületnél. Adóforintokat csak azokra az eszközökre költenek, amelyeket a Köztársasági Őrezred máshol újra fel tud használni.

 

 

A korábbi állításokkal szemben, amelyek Bajnai Gordonnal kapcsolatban 3 ingatlan védelméről beszéltek az igazság az, hogy kizárólag a miniszterelnök XII. kerületi családi házát védi a Köztársasági Őrezred.

 

 

A miniszterelnök a továbbiakban nem kíván foglalkozni a közelmúltban őt és családját ért méltatlan támadásokkal, mivel az ország szempontjából lényegesen fontosabb feladatának tekinti a válságkezelő intézkedések minél gyorsabb és hatékonyabb megtételét. Kritikus időben ugyanis erre, az ország érdekében való összefogásra és cselekvésre van szükség, nem a sárdobálásra és a válságkezelésben résztvevők befeketítésére. Végezetül a miniszterelnök ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy Bajnai Gordon és kormányának szakértő tagjai egy évre vállalták a gazdasági válság kezelésére szóló megbízást, a jövő év tavaszán megrendezendő választásokig. Azután Bajnai Gordon nem kíván politikai vagy állami vezetői szerepet betölteni.

 

 

 

 Kormányszóvivői Iroda