LMP: Éljenek az egyházi-, vesszenek az önkormányzati iskolák?

Az oktatásfinanszírozás tarthatatlansága miatt egyre több település kényszerül a kiegészítő normatíva kedvéért átadni iskoláját egyházi fenntartásba. A szülők félnek, mint Kecelen, vagy hiába tiltakoznak, mint Zsombón. Az LMP szerint a világi oktatást választók másodrangú állampolgárokká válhatnak. Ez a helyzet mindenkinek rossz.

Az LMP által májusban kezdeményezett Nemzeti Iskolamentő Alap rövidtávon is megoldást nyújtott volna a problémára. Hosszú távon az egész oktatásfinanszírozás rendszerét meg kell változtatni, véget vetve az önkormányzati iskolák, a világi oktatást választó szülők, diákok, pedagógusok diszkriminációjának. Az LMP szerint a világi oktatást választók egyre inkább másodrangú állampolgárrá válnak: ha önkormányzati iskolába járnak, kevesebb normatívát fizet utánuk az állam, ha pedig az egyház veszi át az iskolát, akkor 20-30 kilométert kell utazniuk, mint a kecelieknek. Az állam eddig nem tudta, de most már talán nem is akarja biztosítani a világnézeti semlegességet és lelkiismeretei szabadságot.

 

Az önkormányzatoknak az idei költségvetés újabb megszorítást hozott, jelentős részük szorult helyzetében egyházi fenntartásba adja az iskolát. Van számos kitűnő, befogadó szellemiségű egyházi iskola. De ha az önkormányzatoknak nincs más választása, akkor súlyosan sérül az önkormányzati autonómia, és nem érvényesül a helyi közösségek akarata. Az LMP igazságtalannak tartja, hogy ugyanaz az iskola sokkal több pénzt kap az államtól, ha egyházi fenntartásban van. Az állam diszkriminálja az önkormányzatokat, és épp a szegényebbeket.

 

Ha egy település egyetlen iskoláját adja át, akkor pedig alkotmányellenes helyzet áll elő, mint arra alkotmánybírósági beadványában a Pedagógusok Szakszervezete is rámutatott. Ugyanis a világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférést biztosítani kell, anélkül, hogy aránytalan teher nehezedne azokra, akik nem az egyházi iskolát választják. Országszerte sok konfliktus adódik abból, hogy egyes településvezetők vagy a szülők megosztottsága ellenére is az átadás mellett döntenek, mint Zsombón, vagy elmulasztják érdemben kikérni az érintettek véleményét, mint Kecelen. Az álkonzultációk kormányzati gyakorlatát egyes polgármesterek helyben is alkalmazzák. A kabinet az egyházakat is kínos helyzetbe hozza. Ez az állapot mindenkinek rossz. Idén a Szeged-Csanádi Egyházmegyének saját közlése szerint négyszer annyi iskolát ajánlottak fel, mint amennyit egyáltalán át tud venni.

Az LMP szerint további probléma, hogy az egyházi iskolákra alapesetben nem vonatkozik az úgynevezett 66-os paragrafus, amely a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét biztosítja. Gyakran kiválogatják a „könnyebben kezelhető” gyerekeket, így sokfelé az alulfinanszírozott önkormányzati iskoláknak maradnak a „problémásabbak”. Eközben a pedagógusok munkavállalói jogai is sérülnek: például megszűnik az átadott iskola dolgozóinak közalkalmazotti státusa. Sokfelé az önkormányzati vagyon elherdálása történik; pár éve Kecelen is százmilliókért újította fel az iskolát az önkormányzat.

 

 Budapest, 2011. június 30.

 

Osztolykán Ágnes

 országgyűlési képviselő,

 

   az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke