Az Orbán-kormány az oktatásra fordított kiadásokat idén is csökkentette, és várhatóan jövőre tovább fogja. Az első félévben soha nem látott, 10 százalékot meghaladó reáljövedelem-csökkenést szenvedtek el a pedagógusok, akik okkal érezhetik úgy, hogy a pedagógus életpályamodellt egyre csak ígérgető Hoffmann Rózsa gúnyt űz belőlük.
A nagy csinnadrattával újranyitott néhány kisiskoláról szóló sikerpropaganda mellett soktucat idén bezárt vagy anyagi kényszerből egyházi fenntartásba adott önkormányzati iskoláról is beszámoltak a hírek – ámítás és valóság kettőssége jellemzi a most kezdődő tanévet. Az elmúlt kilenc és fél év megszorításai és az oktatás idei fekete éve nyomán ott tartunk, hogy Miskolcon az egyik középiskolában a közműtartozás miatt télen nem lesz fűtés, több iskolában pedig már ki is kapcsolták az internet-szolgáltatást. Miskolcon közel egymilliárd forintot zároltak év közben a közoktatásban.
Bizonytalanságban tartják a nagyszámú, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó alapítványi iskolákat, hiszen finanszírozásukat a kormány csak az utolsó pillanatban biztosította, de azt is csak év végéig. Bizonytalanságban tartják az összes többi oktatási intézményt is: az oktatásért felelős minisztérium nyílt vitában áll az önkormányzati minisztériummal az általános iskolák államosításának mértékéről és mikéntjéről.
Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós csak a gazdasági minisztériummal nem vitázik. Minden megszorításra, minden pénzbehajtásra azonnal igent mondanak, legyen szó a felsőoktatási keretszámok csökkentéséről, a gimnáziumi férőhelyek korlátozásáról, vagy éppen az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határának megemeléséről. Említhetnénk a pedagógusok tömeges elbocsátásának tervét is: attól, hogy a gyerekszám csökken, óvodafejlesztésre, fejlesztőpedagógusokra, mentorokra nagy szükség volna.
A pedagógusok reáljövedelme zuhanórepülésben – már senki sem hisz Hoffmann Rózsa életpályamodell-ígéretében. Ehelyett tény, hogy jön a csoportösszevonás, az óraszámemelés, a jubileumi jutalmak és a túlórapénzek elvonása. Így már érthető, hogy az Orbán-kormány egyik első intézkedése miért a sztrájkjog korlátozása volt, a tervezett új munka törvénykönyve pedig – sok más kedvezőtlen változtatás mellett – tovább szűkítené a szakszervezetek mozgásterét. A kormánypártok azonban tévednek, ha azt hiszik, paragrafusokkal gátat tudnak szabni a cserbenhagyott gyerekek, szülők és a becsapott pedagógusok elemi erővel feltörő tiltakozásának.
Osztolykán Ágnes
országgyűlési képviselő,
az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke
Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
OS