A történet összefoglalva: Debrecen Megyei Jogú Város nyomott áron értékesített a Józsai városközpontot képező ingatlanokat Fidesz közeli vállalkozóknak azzal a kötelezettséggel, hogy az ingatlanok közművesítését végezzék el. A közművesítést az építési telkeket megvásárló társaság nem végezte el, ezért a másik ingatlant megvásárló társaság a Debrecen Megyei Jogú Várossal szemben közel 90 millió forintot érvényesített, melyet a város elismer.
Az építési telkeket a város nyomott áron visszavásárolhatná és ezzel közel 100 millió forintos haszonra tehetne szert. A polgármesteri vezetés ismereteink szerint ezzel nem kíván élni (talán a Fidesz közeli vállalkozók miatt?), hanem a bizonytalan kimenetelű pereskedést választja.
A történet kibontva:
2004-ben a város közgyűlése döntött arról, hogy a Józsa központjában lévő 27091 hrsz-ú, összesen mintegy 8,5 hektár területből értékesítésre kijelöl városközpont kialakításához szükséges intézményterületet, valamint 35 db építési telket. Mindezt telekalakítás előtti állapotában és közművesítés nélkül azzal, hogy vevők kötelesek a telekalakítás jogerőre emelkedését követően a terület teljeskörű közművesítését elvégezni.
A 35 db építési telekre pályázó Euroton Kft-vel 2004. december 28-án az adásvételi szerződés megköttetett, melyben vállalta, hogy a telekalakítás jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül mind az építési telkekhez, mind pedig a mellette lévő intézményterület ellátását biztosító teljes körű közművesítést elvégzi.
A vételár 139 millió forint + ÁFA volt.
A közművesítés kötelezettség teljesítésére vevő a szerződésben aláírta, illetve vállalta, hogy az eladó, azaz a város három évig a földhivatali tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jogát érvényesítheti.
Az intézményterület pályázati eljárását megnyerő PB-Invest Kft-vel 2005. október 27-én köttetett meg az adásvételi szerződés. a nyilvános pályázati kiírás utalt arra, hogy a terület közművesített, s a közművesítés elvégzésére kötelezett az Euroton Kft.
Vételár 138 millió forint + ÁFA.
Vállalta, hogy a „városközpont” felépítését a jogerős telekalakítást követő 18 hónapon belül megvalósítja.
Ebben a szerződésben egyáltalán nincs szó a közművesítéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, illetve bárminemű eljárási rendről.
A jogerős telekalakítási engedély 2006. március 28-i határnapos (44531/6/2006. számon).
Fontos határnap az ügyben a jogerős telekalakítási engedélyt követő hatodik hónap utolsó napján, azaz 2006. szeptember 28-án a debreceni közgyűlés határozatot hozott, mely szerint, ha a három fél megegyezik a közművesítés ütemezésében, kivitelezésében és költségmegosztásában, akkor a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy 2007. májusáig módosítsák a közművesítési határidőt. Ez az egyesség nem jött létre.
2006. november 2-án az Euroton Kft. kezdeményezésére szerződésmódosítás történt, melyben szó sincs, és utalás sincs a már határidejét vesztett közművesítési kötelezettség kérdéséről, igazából területi és telekalakításból származó pontosításokat tartalmaz csak.
Az Eurotron Kft. semminemű közművesítést nem végzett el a vállalt határidőn belül, ezért a PB-Invest Kft. a városközpont intézményterület megvalósítása érdekében kötelező kárenyhítési konstrukcióban a közművesítést elvégezte és ennek terheit, költségeit fizetési meghagyás keretében Debrecen városa felé jelezte, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kibocsátott.
A jelenlegi helyzet az, hogy Debrecen városa a fentiekben említett bírósági végzés ismeretében és annak ellensúlyozására fizetési meghagyást kezdeményezett az Euroton Kft-vel szemben, ugyanakkor a PB-Invest követelésének jelentős részét elismeri, melynek lényege az, hogy 67,8 + 20 millió forintot pénzügyileg teljesít a PB-Invest Kft-nek, az Euroton Kft-t pedig perelni kívánja.
Információink szerint a visszavásárlási joggal nem kíván élni a város.
Az egész történetből kisugárzik, hogy az Euroton Kft-vel megkötött szerződésben a közművesítési kötelem kikényszerítése vagy hanyagságból, vagy szándékosan nem történt meg, s ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy alapjában véve az önkormányzat „értékcsökkenten” értékesített ingatlanokat azért, mert azok közművesítetlenek, magyarul kevesebb bevétele származott, azt követően pedig a jelenlegi helyzetben a közművesítés jelentős részét még ebből a csökkentett vételárból visszafizeti a vevőknek, illetve beruházónak.
Mondhatnánk azt is, hogy ügyes, mondhatnánk azt is, hogy hanyagság, mondhatjuk azt is, hogy hűtlen kezelés.
Madarai István és Zsíros Zsolt sajtótájékoztatójának anyaga