November 20-án a parlament elfogadta az első egészségügyi reformtörvényt. Ezzel a kormány munkája látványosan új szakaszba jutott, hiszen a stabilizáció és a kiigazítás szükséges rövid távú intézkedései mellett elindultak a hosszabb távú egyensúlyteremtést és az igazságosabb társadalmi rendszerek kialakítását célzó reformok, átalakítások.
Szimbolikus jelentése is van annak, hogy az első reformtörvény éppen a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Ebben egyszerre testesül meg a kormány eltökéltsége a racionális, tervezhető és hatékony működés mellett, valamint a határozott kiállása a társadalmi igazságosság és a szociális érzékenység mellett.
A törvény egyfelől átlátható, nyilvános keretet biztosít a gyógyszerpiac működésének, szigorúan őrködik a járulékfizetők pénze fölött és arányosabban osztja el a gyógyszerfogyasztás anyagi terheit. Világossá teszi a felelősségét mind a gyógyszergyártónak, mind a forgalmazónak, mind az orvosnak, mind a betegnek - és természetesen az államnak is.
Ezzel a törvénnyel a kormány két vállalást tett. Az egyik, hogy sok év után nem lesz hiány a gyógyszerkasszában. A másik, hogy az esetleges túlköltés terheit nem a betegre, hanem a gyártókra hárítja. Ha nem lenne gyógyszer-gazdaságossági törvény, akkor az előző évek növekvő gyógyszertámogatását alapul véve, a betegeknek jövőre a jelenleginél lényegesen többe kerülne a gyógyszer.
A törvény kényelmesebb hozzáférést biztosít egyrészt a patikaliberalizáció által kialakuló verseny segítségével, másrészt az egyes vény nélkül kapható gyógyszerek kereskedelmének felszabadításával. Sok millió rászoruló polgártársunk életét tesszük ezzel könnyebbé, elsősorban a kistelepüléseken, de a városokban is.
Danks Emese kormányszóvivő