Megújul a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer

Takarékosabb intézmények és átláthatóbban, egyúttal hatékonyabban működő támogatási rendszer segíti 2007. január 1-jétől a határon túl élő magyarokat. A kormány legutóbbi ülésén döntött a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó szervezetek átalakításáról is.

A döntés értelmében január 1-jétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága veszi át.

    Szintén január 1-jével jön létre a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok is.

    A szervezetrendszer átalakítása része a kisebb és olcsóbb államot megvalósító kormányzati intézkedéseknek. A két hivatal megszüntetése mind a személyi kiadások, mind a működési költségek tekintetében jelentős megtakarítást eredményez.

    A Miniszterelnöki Hivatal nem csak olcsóbban, de egységesen és nagyobb hatékonysággal tudja ellátni a külhoni magyarokkal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat, egyúttal hatékonyabbá teszi az érdekképviseletet és a koordinációt.

    A Szülőföld Alap Iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, a politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja. Az átalakítás eredménye egy háromszintű, egymástól összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a Kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az Alap kezelő szervezete képviseli.

    A szervezeti átalakításokkal az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be.

    Az átalakítással a közalapítványok vagyonát továbbra is az eredeti, alapítói célra fordítják, de a jelenleginél hatékonyabb szervezeti formában.

    A szakmai és politikai szint elválasztásával - a felelősség és az együttműködés jegyében - politikailag és szakmailag megalapozottabbá válnak a döntések. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak majd a támogatási források azzal, hogy megszűnik a jelentős működési költséget felemésztő szétaprózott intézményi struktúra.

   Danks Emese

   kormányszóvivő