Már nemcsak az Európai Parlament, nemcsak az Európa Tanács, nemcsak az ENSZ illetékesei, de az Egyesült Államok Kongresszusa kritikájával is számolnia kell a magyar kormánynak.
Július 5-én külön kongresszusi felszólalás foglalkozott a magyar viszonyokkal, ami igencsak ritkán fordul elő. De sajnos, örömre semmi okunk. A tekintélyes és tapasztalt demokrata párti szenátor, a Helsinki Bizottság társelnöke: Ben Cardin a magyar demokráciát fenyegető súlyos veszélyekről beszélt. Mint mondta: az Egyesült Államokban akár örülhetnének is annak, hogy emlékművel, illetve intézet alapításával nemrégiben örökítették meg Budapesten Ronald Reagan és Tom Lantos emlékét. De sajnos – mondta a szenátor – ezekre az eseményekre sötét árnyékot vetnek a magyarországi fejlemények. Különösen aggasztónak találta a médiatörvényt, a szomszéd országok irányában tett barátságtalan gesztusokat, többek között azt, hogy noha a Fidesz-kormány 2001-ben még azt bizonygatta az Európa Tanácsnak, hogy esze ágában sincs a kettős állampolgárságot kiszélesíteni, most mégis ezt tette. De felemlítette Kövér László provokatív kijelentését is arról, hogy akár katonai erőt is használhattunk volna Szlovákiával szemben.
A kongresszusi vita résztvevői értesülhettek a hozzászólásból a Velencei Bizottság kritikájáról az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban – úgy látszik, Amerikában is ugyanúgy olvassák a bizottság jelentését, mint a magyar kormányon kívül mindenki más: hiszen csak a kormány az, amelyik meglehetősen szelektíven kizárólag a kevésbé kellemetlen mondatokat citálja a bizottság véleményéből.
Szó esett a kongresszuson az Alkotmánybíróság kormányoldali feltöltéséről és a bírák nyugdíjba zavarásáról is. A felszólaló beszélt a Freedom House aggasztó kórképéről a magyar demokrácia állapotromlását illetően, az ombudsmani rendszer gyengítéséről, az egyházi törvénytervezet visszásságairól, a Tibet érdekében tervezett demonstráció megakadályozásáról és a szolgálatba visszaparancsolt rendőrök felügyelete alá kényszerített közmunkásokról.
A szenátor szerint a kormány szándékait leginkább a miniszterelnöknek az a kijelentése leplezi le, amely szerint 40 évre akarja a saját szája íze szerint meghatározni Magyarország jövőjét.
Nem öröm, hogy a magyar állampolgárokat egyre sűrűbben külföldről kell megvédeni saját kormányukkal szemben. A szégyenpadon a kormány ül, de az ország is veszít vele, ha a most már általános kritika és elhatárolódás új, képletes vasfüggönyt épít Magyarország köré. A miniszterelnöknek természetesen igaza van, ha azt mondja: egy szuverén országnak a saját útját kell járnia. De tévútra vezeti az ország népét, ha útközben minden veszélyjelző táblát – az európai szervezetekét, az ENSZ-ét, az Egyesült Államokét – lever.
Lendvai Ildikó
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja
az MSZP országgyűlési képviselője
Kiadó: MSZP-Országos Központ
OS