Az LMP szerint a devizahitelek miatt csődközelbe jutott önkormányzatok megmentésére több azonnali intézkedésre, köztük aktív állami beavatkozásra van szükség. A párt szerint rövid távon támogatható az önkormányzati szövetség javaslata a tőketörlesztés elhalasztásáról, hosszú távon azonban az önkormányzatok hitelezésébe a kereskedelmi bankok helyett más szereplőket kell bevonni.
Az önkormányzati hitelállomány mértéke a becsült adatok szerint 2011 végére eléri az 1700 milliárd forintot, melynek 60 százaléka az elmúlt évek kötvénykibocsátása miatt keletkezett. Ezek döntően devizaalapú, többségében svájci frankban és euróban jegyzett értékpapírok. A devizaárfolyam drámai változása miatt a forintban számolt tartozás mintegy 25 százalékkal emelkedett, ami előre nem kalkulált többletterhet jelent az egyébként is pénzszűkében lévő kibocsátó önkormányzatoknak.
Az LMP a tömeges önkormányzati csőd elkerülésére azt javasolja, hogy a kritikus helyzetbe jutott települések – akár érdekképviseleti szövetségeken keresztül – közösen fellépve tárgyaljanak a pénzintézetekkel a hitelkezelési költségek, a számlavezetési díj, a pénzforgalmi jutalék, és az ügyleti kamatok drasztikus csökkentéséről. Az LMP emellett rövid távon megoldásnak tartja Gémesi Györgynek, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének a tőketörlesztés elhalasztására tett javaslatát is.
Javasoljuk önkormányzati eszközkezelő felállítását, amely kockázatközösségi alapon működne. Az adósság így a pénzintézetektől az új intézmény kezelésébe kerülne, amellyel az is lehetővé válna, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévők finanszírozási költségeit csökkentsék. Hosszabb távon az LMP azt tartaná helyesnek, ha az önkormányzatok számlavezetése és hitelezése kikerülne a kereskedelmi bankok kezeléséből, és a települések önálló önkormányzati (kommunális) pénztárt hoznának létre. Az LMP üdvözölné, ha a kormány ennek megvalósításában partner lenne.
Az LMP a legsúlyosabb helyzetű települések hiteleire való állami kezességvállalást csak a legvégső esetben, sorozatos csődkockázat esetén, a finanszírozó pénzintézettel történt fizetési könnyítést tartalmazó megegyezéssel tartja elfogadhatónak. Ezzel elkerülhető lenne az adósságrendezési eljárás megindítása. Ugyanakkor ez nem teremthet hivatkozási alapot arra, hogy a kormányzat a települési függetlenséget felszámolja.
Amennyiben a sorozatos csődkockázat továbbra is fennáll az önkormányzati rendszerben, és a fent vázolt megoldások nem vezettek sikerre, rövid távon elkerülhetetlen az állam aktívabb részvétele a finanszírozásban. Ahhoz pedig, hogy az állam kezességvállalása ne növelje tovább az államadósságot, javasoljuk, hogy az állami tulajdonú, de államháztartási körön kívüli pénzintézetek – például az MFB csoport vagy a Garantiqa Hitelgarancia – biztosítsák az önkormányzatok működőképességét. Például azzal, hogy a bankközi pénzpiacról refinanszírozva megvásárolja a kötvényeket, kiváltja a hiteleket, és kedvezőbb fizetési kondíciókat állapít meg – megelőzve ezzel a lakossági közszolgáltatások, ellátások összeomlását.
Az LMP elvárja a kormánytól, hogy aktívan vegyen részt a tűzoltásban, az önkormányzatok és a bankok közötti egyeztetésben.
Budapest, 2011. augusztus 5.
Szilágyi Péter
országgyűlési képviselő
Falusi Norbert,
az LMP önkormányzati ügyvivője