A legfrissebb kutatási eredmények szerint a nagyon kicsi, vagyis nanoméretű anyagok tüdőbe kerülve lehetnek akár olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, de a kozmetikai titánoxid is halált okozhat nanoméretben. A konferencia szenzációjául azonban a Debreceni Egyetem egyik kutatójának felfedezése, a szuperkönnyű és nagyszilárdságú aerogél új, a NASA által kikísérletezett variánsnál is nagyobb teherbírású változata szolgált.
A Debreceni Egyetem Kémiai Intézete és a Magyar Mérési és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezésében augusztus 27-29. között zajlott a Debreceni Egyetemen a Poranal nemzetközi konferencia, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának a környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentőségét mutatta be. A hazai résztvevők mellett spanyol, angol, francia és belga kutatók is érkeztek a nemzetközi konferenciára, ahol nagy számban vettek részt a Debreceni Egyetem vegyész szakos doktoranduszai is.
A Poranal 2008 konferencia fő érdekességét a szuperkönnyű és nagy teherbíró képességű anyagok, az úgynevezett szilika alapú aerogélek előállításáról szóló előadás adta. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, Dr. Lázár István bemutatta a levegőnél alig nehezebb, általa előállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hőszigetelő anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja.
"Az aerogéleket többek között a repülőgépek és az űrhajók hővédelménél használják, az első példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat" - magyarázta Dr. Lázár István, a Debreceni Egyetem kutatója.
A konferencián a levegő portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevők, többek között Debrecen levegőanalízisét is bemutatták, amiből kiderült, hogy a porok mennyisége és minősége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik. Az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, Dr. René Van Grieken pedig arról tartott előadást, hogy a levegő portartalmát vizsgálva tudták megakadályozni Bellini Madonna című festményének színelváltozását.
Az analitikai kémiai konferencián szó esett a nanotechnológia sok-sok hasznos hatása mellett annak káros tulajdonságairól is. A Debreceni Egyetem Műszaki és Agrártudományi Centrumának kémikusai bemutattak olyan szelén nanogömböcskéket, amelyek más szelén vegyületeknél jóval hatékonyabbak, de az is elhangzott, hogy a nanoméretű anyagok lehetnek olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, ha a tüdőbe kerülnek, illetve a kutatók arról is tájékoztattak, hogy a kozmetikai titánoxid nanoméretben akár halált is okozhat.
A következő Poranal konferenciát négy év múlva rendezik, a tervek szerint tovább szélesítik a spektrumot, hiszen a nemzetközi szimpózium előadásai, az analitikai kémiai kutatások eredményei az orvosi, az agrár és a műszaki területeken dolgozó kutatók számára is komoly jelentőséggel bírnak.