Orbán Viktor - aki beszédét a tömeg méretére utalva úgy kezdte, "ez már az űrből is látszik" - azt mondta, a Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját.
"Képesek voltatok tizenhat évig, s ki tudja, még meddig kormányon tartani Európa egyetlen keresztény, konzervatív és nemzeti kormányát", képesek voltatok megvédeni Magyarország határait, és megtartani a hazánkat Európa egyetlen migránsmentes országaként
- hangoztatta a kormányfő.
Úgy folytatta, képesek voltak egyetlenként, az egész "brüsszeli kígyófészekkel" szemben megvédeni a családjaikat, kizavarni az iskolákból az LMBTQ-aktivistákat, megvédeni a gyermekeiket "a természet és a teremtés rendjével ellentétes eszméktől és tanításoktól".
Hozzátette, ma európaiak milliói - Portugáliától Németországon át Litvániáig - ilyen politikai erőt és mozgalmat szeretnének a maguk számára, a fél karjukat odaadnák azért, ha migránsmentes hazájuk lehetne, éveket adnának az életükből, ha elzavarhatnák a gyerekek közeléből, kitilthatnák az iskolákból "az eszement genderaktivistákat".
Mindenüket odaadnák odaadnák, csak újra szabad, keresztény és hazafias országuk lehetne - jelentette ki.
"Nekünk nem kellett odaadnunk a fél karunkat, se éveket az életünkből, és nem kell mindenünket felajánlani cserébe egy normális hazáért, mert ti időben ébredtetek, észnél voltatok, bátrak voltatok, kiálltatok és kitartottatok"
- közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva ezért a résztvevőknek.
A miniszterelnök a Békemenetről azt mondta, ma újra elfoglalták, megtöltötték és méltóságteljes ünnepi menet díszébe vonták Budapest utcáit.
"Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal éppúgy, mint 1956. október 23-án" - tette hozzá.
Elmondta, ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók dobognak. Szívek dobognak együtt, magyar szívek, és emlékezünk a pesti srácokra, lányokra, munkásokra, édesanyákra, akik nem vágytak hősökké lenni, "csak védték a sebzett hazát".
Ma megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejt, nem engedi el hősei kezét, és bármikor kész újakat teremni és csatasorba állítani - közölte.
A kormányfő kiemelte: mi, magyarok, mindig több történelmet csináltunk, mint amire nekünk volt szükségünk. Jutott belőle másnak is bőven
- tette hozzá.
Orbán Viktor rámutatott: amikor a magyar szív megdobban, azt meghallja az egész világ. 1956-ban is meghallotta, sőt nemcsak meghallotta, de bele is remegett.
Az egész világkommunizmus megrendült, mert Budapest példát adott a rab nemzeteknek: reményt adott azoknak, akik elnyomásban éltek. Leoldotta a félelem láncait, amelyek fogva tartották a lelkeket, és megtanította az egész világnak, hogy a szabadság nem ajándék, nem kegy, hanem kivívott jog - mondta Orbán Viktor.
Úgy fogalmazott: a magyarok nélkül sohasem bukott volna meg a kommunizmus. A magyar '56 nélkül nem lett volna prágai '68, nem lett volna lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal, és 1990-ben nem szakadt volna le a szocialista világrend mennyezete sem.
Azt is mondta, hogy a világ sokat változott '56 óta, 69 év nagy idő, de egy dolog nem változott, és nem is változhat: a tartás.
"A tartás nem változhat, mert a forradalom szelleme nem a harcban, hanem a magyarok önbecsülésében él tovább"
- fogalmazott a kormányfő.
Aláhúzta: '56 az emberi méltóság ünnepe, egyetemes emberi üzenet. Minden népnek joga van szabadságban, méltóságban és békében élni.
Büszkék vagyunk, hogy '56-ban az egész szabad világért harcoltunk. Mégis magunkra maradtunk, cserbenhagytak bennünket, ahogy mindig, ha a komolyra fordultak a dolgok. "1956 a bizonyíték, mi magyarok mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk tőle" - fogalmazott Orbán Viktor.
Kiemelte: 1956 óta mindenki tudja, hogy él egy nemzet a Földön, amelynek a szabadsága lelkébe van írva, ez a nép mi vagyunk. Aki ezt '56-ban elmulasztotta megtanulni, az elmúlt 16 évből megtanulhatta.
A miniszterelnök külön köszöntötte 1956 még élő hőseit, akiket a "szabadság legkitartóbb vándorainak" nevezett, az utolsó nemzedéknek, amely vérét hullatta a magyar szabadságért.
Felidézte: 69 évvel ezelőtt a magyarok végveszélybe jutottak, olyan elnyomás fenyegetett, mint soha korábban. Akkor - folytatta - az idegen hatalom a magyarok lelkét is meg akarta szállni, fel akarta számolni a nemzeti öntudatot, el akarta hazudni a múltat, és "torz eszményének gúnyáit" akarta a magyarokra erőltetni.
Hangsúlyozta: ezért kellett fegyvert fogni, ezért kell fellázadni újra és újra, "amikor idegenek akarják ránk kényszeríteni, hogyan éljünk."
Azt mondta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől, beérik a szabadsággal.
"Ha szabadság van, minden van és minden lehet. A többit majd intézzük" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarokat hidegen hagyja a dicséret, a jutalomfalatok, a díjak és oklevelek, nem akarnak sem hódítani, sem birodalmakat építeni vagy megmondani másoknak, hogyan éljenek, nem hajszolják a világi dicsőséget, de az igaz ügy érdekében küldetést vállalnak.
A miniszterelnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: "felőlünk bárki csinálhat fából vaskarikát vagy kutyából szalonnát, az ő dolga, nincs hozzá közünk. Mi csak egy dolgot kérünk, de ahhoz ragaszkodunk: hogy hagyjanak minket békén."
Mi egyetlen szabadságot ismerünk: a magyarok szabadságát. Ez a miénk, ehhez ragaszkodunk, és ehhez meg is vannak az eszközeink, hiába fenyegetnek bennünket világhatalmak vagy a magát szánalmasan világhatalomnak képzelő Brüsszel - mondta Orbán Viktor.
"Nem térdelünk le, és mindig van néhány mesterfogás a tarsolyunkban" - jegyezte meg, hozzátéve, "innen már elkotródott a helytartótanács, kimentek a szovjetek, hazahurcolkodott az IMF, eloldalogtak a migrációpárti brüsszeliek." Egyik sem bírt lenyelni bennünket. Megakadtunk a torkukon, és még nekik kell örülniük, hogy nagyobb baj nélkül megúszták - mondta.
A miniszterelnök úgy folytatta: Brüsszel úgy döntött, háborúba megy, és a háborúpárti országok már létrehozták a háborús szövetséget, amit "utánozhatatlan eleganciával" a hajlandók koalíciójának neveznek.
"Hajlandóak elküldeni másokat meghalni. Készen állnak, hogy még több fegyvert, még több pénzt küldjenek Ukrajnába. Az ukrán-orosz háborút saját háborújukká nyilvánították, és ezzel bele is léptek. Benne vannak nyakig" - tette hozzá.
Úgy értékelt: ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már vége lenne a háborúnak. Mindenki tudja, ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tört volna. És ha nem gáncsolnák, már béke lenne - hangsúlyozta.
Orbán Viktor szólt arról is: Magyarország a béke oldalára állt. Az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk, a kárpátaljai magyarok pedig úgy keveredtek bele a a háborúba, mint "Pilátus a krédóba".
Innen is üzenjük: "nem feledkezünk meg rólatok, veletek vagyunk, számontartunk benneteket, és segítjük családjaitokat" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, és egyetlen magyar sincs egyedül.
A fronton tízezrével esnek el a katonák. Az özvegyek, az árvák, a gyermeküket vesztett szülők száma már a csillagos égben - mondta.
Kiemelte:
ez a háború, bár nem a miénk, de a mi életünket is meggyötri. A háború blokkolja az európai és a magyar gazdaság növekedését; 185 milliárd eurót öltek bele ebbe a reménytelen háborúba, és most újabb tízmilliárdokat akarnak kihúzni az európaiak, köztük a mi zsebeinkből.
Az európai emberek pénze számolatlanul ömlik Ukrajnába, és amit cserébe kapunk, az a magas energiaár, a háborús infláció, a tönk szélén egyensúlyozó nemzetgazdaságok és lakat egykor világhírű európai gyárak kapuján.
Amíg a háború tart, nem lesz gazdasági fejlődés Európában - jelentette ki a kormányfő, kész csodának nevezve, hogy Magyarország képes egyszerre futtatni Európa legnagyobb otthonteremtési programját és Európa legnagyobb adócsökkentő forradalmát.
Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel kifogyott a pénzéből, ezért akarnak adót emelni, megadóztatni a nyugdíjakat, felszámolni a rezsicsökkentést. Ezért akarják bármi áron begyömöszölni Ukrajnát az Európai Unióba. A háborút be akarják hozni Európába, a pénzt pedig kivinni Ukrajnába.
Régi gyarmattartó logikának nevezte ezt: felosztani a legyengült országokat, nem kimaradni az osztozkodásból. Ukrajna támogatásáról beszélnek, de már Ukrajna felosztása van napirenden - értékelt a miniszterelnök.
Az Ukrajnának adott milliárdok nekik nem kidobott pénz, hanem befektetés. A háború nekik lehetőség: országot venni, országot felosztani háborúban a legolcsóbb
- fejtette ki Orbán Viktor hozzátéve, Ukrajna már rég nem szuverén, nem független és végképp nem önálló ország, sorsa már mások kezében van.
Kijelentette: az ukránok csúnyán bánnak a magyarokkal, a kárpátaljaiakkal. Ennek ellenére Magyarország segít nekik a békekötésben, mert ezt követeli a keresztény erkölcs és a józan ész.
"Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá" - közölte.
Megjegyezte: azt akarjuk, hogy Ukrajna kapcsolódjon az Unióhoz és legyen stratégiai partnerségünk, de nem akarunk és nem is fogunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával. Sem katonai, sem gazdasági szövetségbe - húzta alá.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy ma Európában egyedül Magyarország áll ki a béke mellett, de Magyarországnak sem volt mindig ereje ehhez.
Emlékeztetett: az első világháborúban elvesztettünk 660 ezer, a másodikban 850 ezer életet. Ez másfél millió ember, akik, ha nem vesztek volna oda, és megszülethettek volna a gyerekeik és az unokáik, ma nem kellene aggódnunk a népességfogyás miatt.
"Ez még egyszer nem fordulhat elő. Az első és a második nagy háborúból nem tudtunk, de ebből a mostaniból kimaradunk"
- szögezte le.
Orbán Viktor azt mondta, "most erős és szuverén nemzet vagyunk, amelynek méltósága van, amely megőrzi magát és a jövőjét, hiába rikoltozzák az árulók, hogy Szlava Ukraini".
Mi csak annyit válaszolunk: dicsőség Magyarországnak! - hangoztatta a kormányfő.
"Aki nemet mond a háborúra, az velünk van. Aki magyar, az békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk a pénzünket, nem adjuk át a fegyvereinket, nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért" - jelentette ki.
