Szabó Máté a közleményben azt írta: a gyermekmunka napjaink egyik legaggasztóbb jelensége, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb figyelmet kap, holott világszerte körülbelül 215 millió gyerek, többnyire 5-17 év közötti kiskorú dolgozik. Ők nem járnak iskolába, sok esetben nem kapnak megfelelő táplálékot és gondoskodást sem. Ezeknek a gyerekeknek több mint fele a gyermekmunka legrosszabb formáitól szenved: rabszolgaságtól, illegális drogkereskedelemtől, prostitúciótól - tette hozzá.
Emlékeztetett arra: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) június 12-ét a gyermekmunka elleni küzdelem napjának nyilvánította. Az idén a kiemelt téma a cselédmunka, amely világszerte csaknem 15 millió gyerek sorsa. Minden második cselédsorban tartott gyerek 5 és 14 év közötti, a háromnegyedük lány, sokan fizikai és lelki bántalmazásnak kitéve dolgoznak, esetenként súlyosabb megaláztatások, erőszak áldozatai is - közölte az ombudsman.
Szabó Máté utalt arra is, hogy egy a gyermekek törvényellenes dolgoztatásával, a hatóságok intézkedéseivel kapcsolatban folytatott 2010-es vizsgálata eredményeként lett tagja a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a munkaügyi felügyelőség. A gyermekek jogainak védelme érdekében szigorították a munkaügyi ellenőrzés szabályait is.
A januári utóvizsgálat nyomán az ombudsman ismételten hangsúlyozta, a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem minden esetben működik megfelelően, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a 18 éven aluliak munkáltatását minden esetben jelezni kell a gyermekjóléti szolgálatnak.
Az ombudsman a közleményben azt is kiemelte, hogy miután a tankötelezettséget 16 éves korra szállították le, lehetséges, hogy a korábbinál nagyobb számban jelenik meg a munkaerőpiacon a 18 év alatti korosztály, amelyre azonban speciális munkajogi szabályok vonatkoznak.