Őszinte csalódással értesültem a Magyar Országgyűlés Házbizottságának mai (2007. április 12.) döntéséről.

    Nemrégiben kéréssel fordultam az MSZP frakcióvezetőjéhez Lendvai Ildikóhoz, hogy a holocaust napján, április 16-án a frakció nevében 5 perces keretben megemlékezést, felszólalást tarthassak a plenáris ülésen. Javasoltam továbbá, hogy hozzászólásomat követően hangozhassék el a holocaust áldozataiért a zsidóság legszentebb imája a gyászima és ezt követően a zsidó gyászének.

Kérésemet azzal indokoltam, hogy a magyar parlament alsóházában születtek meg azok a törvények, az úgynevezett zsidótörvények, amelyek 600 ezer magyar zsidó halálához egyenes utat biztosítottak a magyar és a német fasiszta hatalom végrehajtóinak.

    Már csak a falak állnak, e szörnyű kor képviselői és e szörnyű szellem követői már nem élnek s nincsenek ott jelen. Erkölcsi kötelessége a magyar demokratikus parlamentnek, hogy ott, ahol a halálos ítéletek megszülettek hangozhassék el az áldozatok lelki üdvéért a Gyászolók Kádis imája. (Az ima ősrégi, amely Isten nagyságát, mindenhatóságát és könyörületességét fejezi ki költői formában. Egyes kifejezései Jechezkél prófétától származnak, mások talmudi eredetűek.)     Egyszeri alkalomról van szó, tanulságtételnek is szántam egyben az erkölcsi, politikai megtisztulás s a sokféle beszéd és kevés egyértelműség megszüntetése szimbólumának is. Azért javasoltam elsőként az európai parlamentek történetében mindezt, mert Európában is elsőként hozott a magyar parlament a zsidóság életét korlátozó törvényt.

    Természetesen személyesen mindenkivel egyeztettem és kértem a frakcióvezetők támogatását. Elutasítással nem találkoztam. Beszéltem dr. Navracsics Tiborral, dr. Semjén Zsolttal, Herényi Károllyal, Göndör Istvánnal, dr. Répássy Róberttel, természetesen a ház elnökével dr. Szili Katalinnal és a ház főtitkárával dr. Soltész Istvánnal. Titkára útján tájékoztattam dr. Kóka János elnök urat, véleményeltérés esetén visszahívást ígértek.

    A házbizottságnak az a döntése, hogy magam felszólalhatok, de egy külön terembe menjünk kádist mondani, oly méltatlan és megalázó, amelyet anyám s apám szenvedései, nagyszülei kínhalála 600 ezer magyar zsidó testvérem elpusztítása, 6 millió európai zsidó kiirtása után nevükben a leghatározottabban visszautasítok és figyelmeztetem a döntéshozókat, hogy csak egy igazság van, Isten igazsága, mert csak egy Isten van, aki minden emberi cselekedetet megítél.

    Soha nem gondoltam volna, hogy a rendszerváltás demokráciája tud és képes újra méltánytalanságot teremteni és diszkriminálni.

    Azok nevében, akik már nem tudnak kérni, kérem a tisztelt házbizottságot, vizsgálja felül döntését és legyen következetes legalább a Magyar Holocaust napján. Beszélhessünk mindig őszintén és vallhassunk következetesen.

    "Istenem, óvd meg nyelvemet a rossztól, ajkamat a hamis beszédtől! Lelkem maradjon nyugton, ha átkoznak is, legyen lelkem olyan, mind a por mindenki előtt."

    Dr. Suchman Tamás