Sajnálatos, hogy az Orbán kormány hitelvesztése, nemzetközi elszigetelődése miatt az uniós közvélemény nem tartja sikeresnek a magyar elnökséget. Orbán Viktor kormánya az elmúlt fél évben az antidemokratikus médiatörvény és az új alkotmány elfogadása, valamint nacionalista gazdaságpolitika miatt folyamatosan a nemzetközi bírálatok középpontjában állt.
A magyar elnökségi célkitűzések érdekében végzett szakmai munka kiváló volt, ezt azonban semmissé tette a politikai kudarc. Az illetékes magyar diplomaták és szakemberek gyakran erejükön felül teljesítettek azért, hogy az elmúlt fél évben megoldást találjanak az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásokra.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációvezetője értékelése szerint felemás a magyar uniós elnökség eredménye: politikai szempontból kudarc, szakmailag sikeres. Elmaradt az a politikai haszon, amelyet Magyarország számára egy sikeres uniós elnökség hozhatott volna. Ezért az Orbán kormány kizárólag saját magát okolhatja. Az Orbán kormány antidemokratikus intézkedései végig beárnyékolták a magyar elnökségi stáb kiváló szakmai teljesítményét. A médiatörvény és az új alkotmány elfogadásának módja, illetve ezek tartalma, a piacgazdaság határait feszegető gazdaságpolitika, és az arrogáns stílus miatt a jobboldali magyar kormány nemzetközi szinten elszigetelődött - hangsúlyozta a delegációvezető. Szakmai siker a Duna Stratégia, az Európai Roma Stratégia elfogadása, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, az első európai pénzügyi félév befejezése, a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomag tanácsi és parlamenti egyeztetése. A legnagyobb szakmai kudarc az volt, hogy az időpont-egyeztetésben vétett hiba miatt a februárra tervezett Keleti Partnerség csúcsot a magyar elnökség kénytelen volt lemondani. Nyilvánvaló, hogy az Orbán kormány megromlott nemzetközi megítélése az állam- és kormányfők körében tapasztalt alacsony részvételi hajlandóságban tükröződött - mondta a szocialista képviselő.
Göncz Kinga, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke kifejtette, hogy a médiatörvény elfogadását más nemzetközi szervezetek mellett az Európai Parlament is határozatban elítélte. Előreláthatóan szintén bíráló határozatot fogad el az intézmény a magyar alkotmányozási folyamatról a júliusi plenáris ülésen - hangsúlyozta. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását a magyar elnökség szakmai szinten jól előkészítette, az rajtunk kívül álló okokból nem valósult meg. Sikerként könyvelhető el, hogy megszületett a megállapodás az EU határőrizeti ügynökségének megerősítéséről, és sikerült megegyezni az európai nyomozati határozat és a szervezett bűnözés elleni harc főbb politikai irányelveiről, valamint az áldozatvédelem ütemtervéről is.
Örömteli, hogy elfogadásra került a Roma Stratégia, a magyar kormány törekvéseit azonban megkérdőjelezik otthoni adópolitikai, szociálpolitikai lépések, és az, hogy nem lépett fel kellő eréllyel a Magyar Gárda ellen és semmit nem tett a magyar-roma együttélés problémáinak kezelésére - a delegáció helyettes vezetője.
Gurmai Zita, az EP Alkotmányügyi Bizottságának alelnöke emlékeztetett, hogy a magyar alkotmányozás ügyét az Európai Parlament több ízben is napirendre tűzte, mind szakbizottságaiban, mind pedig a plenáris ülésen. Sajnálatát fejezte ki, hogy a komoly nemzetközi bírálatot is kiváltó folyamat (más, problematikus kérdésekkel, mint például az uniós források nem megfelelő felhasználása) éppen az első magyar elnökség idején zajlott. Az alapos szakmai munka megítélését is negatívan befolyásolták ezek az ügyek, de a demokratikus határok átlépését az Európai Parlament nem hagyhatta szó nélkül. Más forrásból is érkeztek ugyanakkor bírálatok: a Velencei Bizottság külön felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény olyan kérdések szabályozását is a kétharmados törvények körébe vonja, mint az adó- és nyugdíjrendszer alapvető szabályai. Ezzel a jelenlegi kormánytöbbség megköti a későbbi kormányok kezét a gazdaságpolitika terén - mondta a szocialista képviselő.
Herczog Edit, az Európai Szocialisták Frakciójának elnökségi tagja csalódásának adott hangot, hogy nem sikerült elfogadni gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot. Az európai intézmények között 99%-os megegyezés született, a hiányzó egy százalékot a soros elnökség politikai tőkéje pótolhatta volna. Ez azonban az Orbán kormánynál hiányzott. Az európai intézmények a jóhiszemű kompromisszumkeresés helyett a lengyel elnökség idejére halasztották a döntést. Sokat elárul a Fidesz európai elszigetelődéséről az a tény, hogy a megegyezést blokkoló, egyetlen vitás kérdés európai parlamenti témafelelőse a Néppártból, a Fidesz európai pártszövetségéből érkezett. Ez nem csak a kormány, de a Fidesz EP delegációjának is kudarca, amely saját pártcsaládját sem tudta meggyőzni arról, hogy a szintén néppárti többségű Tanáccsal megegyezzen - fogalmazott a szocialista politikus. A magyar elnökséggel szembeni bizalmatlanságot jelzi az is, hogy a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagon kívül csupán egyetlen érdemi együttdöntési eljárást, a fogyasztóvédelmi irányelvet terjesztette a parlament elé az Európai Bizottság a magyar elnökség idején. Úgy tűnik Orbán Viktor januári európai parlamenti szereplése jelentősen megrontotta az európai intézményekkel való kapcsolatát.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja