Rekviem a honvédségért

 ”A védelmi képességeket illetően, Magyarország fontos hozzájárulást tett aktív szerepvállalásával a NATO Stratégiai Légiszállító Képesség kezdeményezés megvalósításában, valamint az Egészségügyi Kiválósági Központ megalakításával.Szintén örömmel tekintek arra a szemléletmódra, ahogy Magyarország a reform és transzformáció szükségességét kezelte, és azokra az erőfeszítésekre, amelyek biztosították, hogy Magyarország védelmi erői és képességei bevethetőek és fenntarthatóak legyenek a NATO misszióinak mindegyikében.”

Ezt a levelet Anders Fogh Rasmussen a NATO főtitkára küldte Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszternek 2010. május 26-án.

Nem felel meg a valóságnak tehát Hende Csaba állítása, hogy a Magyar Honvédség fejlesztése az elmúlt években utat tévesztett, és az sem, hogy nem képes az Alkotmányban lefektetett feladatainak végrehajtására. A Magyar Honvédséget elmarasztaló nyilatkozatnak ellentmondóan, amikor a miniszter beiktatását követően meglátogatta az alakulatokat, valamint a különböző műveletben résztvevő magyar erőket, mindenhol a legmagasabb elismerés hangján nyilatkozott a katonák és az alakulatok felkészültségéről, teljesítményéről.

 

Az új honvédelmi vezetés ”Haynauként” érkezett a minisztériumba, amelyre apropót teremtett egy, még az előző honvédelmi miniszter által 2010 elején feltárt korrupciós ügy. A minisztérium új vezetése erre ”ráülve”, hetente jelentett be újabb és újabb ügyeket, tett feljelentést. Hivatalba lépését követően Hende Csaba 72 órán belül leváltotta a Honvéd Vezérkar - nemzetközileg elismert - főnökét és helyettesét, a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal és a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal főigazgatóját. Visszavonta a külföldi szolgálati helyek váltására aláirt parancsokat, személyes okok miatt rendelt vissza külföldi szolgálatteljesítésre vezényelt katonákat.

 

 

 Felélesztve a Rákosi-korszak védjegyét ”az ellenség mindig belül van” elvét, a Honvédelmi Minisztérium vezetése, közbeszerzés nélküli megbízási szerződésekkel, a katonai biztonsági ellenőrzést mellőzve, százmilliós nagyságrendben külső magán cégeket bízott meg a szervezetek átvilágításával. Az új vezetés megnyilatkozásai, mely szerint ”Mindenki megbízhatatlan, aki az elmúlt években a Magyar Honvédségért tett” és ”Minden, hibás és rossz volt, amit a Magyar Honvédség, az elmúlt négy évben képviselt” a Magyar Honvédség állományában kiábrándítóan hatott és beláthatatlan következményei vannak már ma is a honvédség morális helyzetére és társadalmi megítélésére.

 

    A Honvédelmi Minisztérium egy év alatt a ”leszámolási” kampányon kívül semmi mást nem tud felmutatni, mint az ”önkényes tartalékosi rendszert”, vagyis azt, hogy a korábban a katonai objektumokban civil biztonsági őrként dolgozókat alkalmazza egy vállalat, egy sajátos, a rendszeresített katonai gyakorlóruhához hasonló egyenruhában, fegyveres biztonsági őrként. Vagyis a működő katonai objektumokat továbbra sem katonák őrzik, miközben az őrzés-védelem ezen új módja 1,2 milliárd forinttal drágább a korábbi megoldásnál. Ha valaki meg akarta őrizni állását, akkor kénytelen volt belépni a tartalékosok közé, akiknek az átlagéletkora közel van az 50 évhez. Mindezek következményeként négyszeresére nőtt a rendkívüli helyzetek száma és 50 százalék feletti a fluktuáció.

 

A ”leszámolási” kampányok, a dehonesztáló nyilatkozatok azt kívánják elfedni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP 1 százaléka alá csökkent. Izland az egyetlen, akinél ez előfordul a NATO-ban, igaz Izlandnak nincs hadserege. Miközben az elmúlt években minden évben meghaladták a védelmi kiadások GDP 1,25 százalékát. Még súlyosabbá vált a helyzet, amikor a kormány 2011. februári megszorító csomagja miatt a védelmi költségvetés majd 10 százalékát, 26 milliárd forintot vont el. A Honvédelmi Minisztérium létszámstopot, a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott állomány továbbfoglalkoztatásának tilalmát és a túlóra keretek 50 százalékos csökkentését rendelte el, miközben háromezer fős létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség.

 

Leállították az összes érdemi fejlesztést, így a gépjármű, a fegyver, valamint a rádióbeszerzést is. A vadászrepülő és helikopter pilóták gyakorlására nincs pénz, nincs üzemanyag.

 

    ?   Leállt a szárazföldi erők telepíthetőségi és műveletben tarthatósági jellemzőinek fejlesztése, ami elengedhetetlen a hazai és a szövetségi feladatokból eredő katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, válságkezelő és humanitárius feladatok - teljesítéséhez. Leállt a telepíthető vezetési, híradó és informatikai rendszerek fejlesztése, a szállítókapacitás növelése.

?   Áll a honvédség elavult gépjárműállományának cseréje, a páncélozott szállító járművek modernizációja. Bizonytalanná vált a meglévő BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjárművek modernizációs programja.

?   Nem szereznek be a telepíthető erők túlélőképességét biztosító magas intenzitású harctevékenységek folytatásához, illetve telepíthetőségéhez szükséges felszerelést.  Leállították a telepíthető erők nemzeti támogatása feltételrendszerének bővítését, az utánszállító kapacitás biztosítását. A beszerzési tervben szereplő kis hatótávolságú pilótanélküli repülőgépek és a távrobbantású improvizált robbanó szerkezetek felderítését, valamint robbantásukat megakadályozó eszközök vásárlása megakadt.

?   A hangzatos nyilatkozatok ellenére semmit nem tettek a feladatait megfelelő színvonalon ellátni képes légierő fejlesztéséért. A Grippen harci repülőgépek minél szélesebb spektrumú alkalmazásához szükséges képességek elérése érdekében szükséges fejlesztéseket nem folytatták, noha a Magyar Köztársaság légterének védelme megköveteli a megfelelő repülési órák biztosítását. Ennek elmaradása veszélyezteti a katonák és a civilek életét.

?   Alkalmatlan és következményeit tekintve drága helyszínt választottak a harmadik háromdimenziós NATO radar telepítésére, amely nem biztosítja az ország légterének védelmét és nem áll rendelkezésre jelenleg a beruházás pénzügyi fedezete sem.

?   A Magyar Honvédség hazai és nemzetközi feladatrendszeréhez szükséges légi szállító kapacitás (helikopter, repülők) beszerzése elérhetetlenné vált. Nincs szó modern kiképző repülőgépek beszerzéséről, vagy bérléséről, ami biztosítaná a Magyar Honvédség kiképzési és légtérvédelmi feladatainak költségtakarékos ellátását.

De ami ennél riasztóbb, hogy a hivatásos szolgálatot már nem élethivatásnak tekintik. A nyugdíjig történő szolgálatot csak igen szűk körnek teszik lehetővé (tábornokok, vezető beosztású főtisztek) a tiszti, tiszthelyettesi állomány- rendfokozattól és beosztástól függően- csak bizonyos életkorig teljesíthetne szolgálatot, majd a nyugdíjkorhatárig fenn maradó időt (65 éves koráig) más államigazgatási, önkormányzati szervnél kellene ledolgoznia. Ez példa nélküli, ilyet nem ismer a civilizált világ.

 

Lassan eltelt egy év, ami alatt a honvédelem ígért megerősítéséből semmi nem lett! Megfélemlítés, látványos kommunikáció, hangzatos beszédek és látszatintézkedések jellemezték az elmúlt hónapokat.

    Kiadó: MSZP

 

OS