Az oktatásban és a közigazgatásban használt szoftverek ügyében tett feljelentésről számolt be a tudományos és technológiai miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.
Tanács Zoltán elmondta, a tárcájánál történt átvilágítás eredményeként fordultak a hatóságokhoz a Kréta- és a Neptun-rendszer, illetve a közigazgatásban használatos, iratkezelő Poszeidon-, vagy EKEIDR-rendszer ügyében.
Közölte, 2019-től vizsgálták meg a szerződéseket, és ebben az elmúlt 7-8 évben több mint 100 milliárd forintot fizettek ki ezekre a termékekre.
A miniszter szerint gyakorlatilag a versenyhelyzetet teljesen mellőzve hozták helyzetbe a szállítót, az állam számára nagyon előnytelen szerződésekkel. Olyan kiszolgáltatott helyzetbe került az állam, amit egy felelős, jó érzésű vezető egyszerűen nem engedhet meg - tette hozzá.
Hozzátette, a forráskód, a know-how, az üzemeltetés nincs állami kezekben, és az államnak nincs igazából beavatkozási lehetősége sem, nincsenek megfelelő kontrollpontjai.
Szerinte a verseny hiánya azzal járt, hogy ezek a rendszerek egyeduralkodók lettek, a felhasználók pedig úgy látják, alacsony minőségű, sokszor teljesen felesleges elemekkel teletűzdelt szoftverekről van szó, amellyel kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és az áruk is indokolatlanul magas. Szóvá tette azt is, hogy a kormány titkos döntéseket hozott ezekkel a szoftverekkel kapcsolatban.
Ezeknek a rendszereknek életpályájuk egy szakaszán még voltak versenytársaik, de a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően megszűnt a verseny és nem lehetett más terméket választani, kötelezővé tették azokat - ismertette.
A negyvenoldalas feljelentésről beszámolva kitért az érintett cégcsoportra, és úgy fogalmazott, ha a teljes cégcsoport összes ága-bogárra kitekintenének, akkor "300-400 milliárdos témáról" van szó.
Közölte azt is, a választások előtti hónapokban közel 20 milliárd forint értékű szerződést kötöttek meg.
Magyar Péter miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, Fauszt Zoltán és Palkovics László volt miniszter érdekeltségi körébe tartozó cégekről van szó.
Beszámolt a kormány által szerdán meghozott tárcáját érintő döntésekről, amelyek az európai uniós források lehívásával vannak összefüggésben. Célként azt jelölte meg, a kormány gazdaságpolitikájával szeretne eltávolodni az összeszerelőüzem-létből és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokra, gyártásra helyezné a hangsúlyt.
Hozzátette, ennek érdekében Magyarország csatlakozik az Európai Unió mesterségesintelligencia-programjaihoz, azon belül is a Gigafactory programhoz.
A miniszter szerint ha Európa nem invesztál ebbe a területbe, akkor nemcsak a mesterséges intelligenciában, hanem szinte a gazdaság valamennyi területén le fog maradni.
Közölte, az unió közös összefogással jelentős összegeket fog befektetni a mesterségesintelligencia-infrastruktúra fejlesztésébe.
Magyarország a Lengyelország vezette konzorciumhoz fog csatlakozni - mondta. Közölve azt is, ezt az ország nagyon kedvező feltételek mellett teheti meg: egy hosszú távú konstrukció keretében 500 millió eurót fognak befektetni, nagyon kedvező kamatlábbal lehet felvenni a hitelt, és ez az első időszakban - tíz évig - törlesztési moratóriummal jár.
A hazai kutatók ki tudják használni ezeket a számítási kapacitásokat és a hazai kormányzati szereplők is hozzá tudnak férni ehhez a technológiához, amivel hatékonyabbá válik a munkájuk - sorolta az előnyöket.
Úgy összegzett, nagyon magas megtérülésű, költséghatékony beruházás válik lehetővé a jövőt meghatározó egyik legfontosabb technológiában, amellyel nő az ország szuverenitása.
A miniszter szerint számos forrás meg fog nyílni, az Európai Űrügynökség programjaiban aktívan részt tud venni az ország, sőt, az Európai Védelmi Alap fejlesztéseibe is be tud kapcsolódni, mivel ez egy kettős, védelmi és civil felhasználású infrastruktúra.
Kitért arra is, hogy az űripar dinamikusan fejlődő és reziliens iparág, ahol a magyar vállalatoknak van fejlődési potenciálja.
A miniszter beszámolt egy, az előző kormány idején indult, a kisvállalkozásoknak honlapot fejlesztő pályázatról, amelynek kapcsán az előző kabinet elfelejtett gondoskodni arról, hogy az idei évre megkapják a forrást a vállalkozások.
Ismertetése szerint a piaci minden szegletéből mintegy 40 informatikai vállalkozást bíztak meg azzal, hogy körülbelül 6-7 ezer kis- és közepes vállalkozásnak fejlesszenek honlapokat, kisebb webes alkalmazásokat.
Hozzátette, a pályázat nagy része lezajlott, és a kormányzat nem akarja cserben hagyni a kisvállalkozókat, átcsoportosítja a megfelelő forrásokat, és a már megvalósult valóban tisztességesen, szabályszerűen lebonyolított pályázatokat - mintegy 1,5 milliáed forint értékben - kifizeti. Azt kérte az érintettektől, hogy szeptember 30-ig nyújtsák be az elszámolást.
Jelezte, a program második ütemét nem folytatják, hanem a tárca november 30-ig egy sokkal célzottabb, hatásosabb konstrukciót dolgoz ki.