A módosítás eredményeként meghatározásra kerültek a szálló por (PM10) – mint külön légszennyező anyag – vonatkozásában figyelembe veendő tájékoztatási és riasztási küszöbértékek is.
2008. október 25-ét megelőzően a rendelet a szálló port a kén-dioxiddal együtt vette számításba.
A környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékekkel és küszöbértékekkel kapcsolatos szabályokat az Európai Tanács 1999/30/EK és 2008/50/EK irányelvei tartalmazzák.
Az irányelvek a szálló por tekintetében nem szabnak meg tájékoztatási, illetve riasztási küszöbértékeket, kizárólag egészségügyi határértéket jelölnek.
Az egészségügyi határértéket 50 mg/m3-ben határozza meg az uniós irányelv, mely megegyezik a hazánkban használt értékkel.
A 14/2001. (V. 09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) korábban is, az uniós szabályozásnál szigorúbb küszöbértékeket használt a többi légszennyező anyag tekintetében, de azok soha nem érték el a szmogriadó elrendeléséhez szükséges értéket országunk területén.
A módosító 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet – mint azt fentebb említettem – tájékoztatási és riasztási küszöbértéket dolgozott ki és önálló légszennyező anyagként jelölte a szálló port, annak ellenére, hogy az Európai Uniós irányelvek ezt nem teszik kötelezővé.
A tájékoztatási küszöbérték 75 mg/m3-ben (két egymást követő napon), míg a riasztási küszöbérték 100 mg/m3-ben (két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható) került meghatározásra.
A szálló por koncentrációjának emelkedését leginkább a szilárd (szén, fa)- és olajtüzelésű fűtőberendezések használata, a közlekedés és az időjárás kedvezőtlen alakulása okozhatja, melynek hatásait felerősíti hazánk kedvezőtlen földrajzi fekvése is, tekintettel arra, hogy a meteorológiai hatások következtében a levegő „beszorulhat” a Kárpát medencébe.
Ezek a tényezők a Kárpát medencében fekvő valamennyi országot jellemzik, de a szomszédos országok gyakorlatát ismerve elmondható, hogy máshol nem állapítanak meg tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a szálló por tekintetében.
Ez a gyakorlat nem véletlen, hiszen a felsorolt tényezők együttes hatása eredményezhet csak - akkor is rövid időre és rendkívül ritkán – olyan helyzetet, amikor a szálló por koncentrációja eléri vagy meghaladja a hatályos szabályozásban szereplő értékeket. Ezek a tényezők rendkívül kiszámíthatatlanok, melyből következően indokolatlan a hatályos szabályozásban szereplő alacsony határértékek meghatározása, hiszen nem adnak igazán valós képet egy adott terület általános légszennyezettsége vonatkozásában. Ezzel szemben az alacsony határértékek mérése esetén elrendelendő korlátozó intézkedések olyan károkat okozhatnak az egyébként is egyre erőteljesebben hanyatló gazdasági élet szereplőinek, amelyeknek felvállalása, illetőleg a lakosságra történő áthárítása nem áll arányban a korlátozásokkal elérni kívánt céllal.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a rendeletben túlzottan alacsony küszöbértékek kerültek megjelölésre, melyekre alapítottan egyetlen felelős népképviseleti szervtől sem várható el, hogy olyan intézkedéseket hozzon a bizonytalan környezeti hatások következtében folyamatosan változó mérések alapján, amelyek adott esetben a fűtőberendezések használatának szüneteltetésében, a gépjárművek mozgásának vagy egyes gazdasági tevékenységek korlátozásában nyilvánulnak meg, ami az így keletkező bevételkiesés következtében, szélsőséges esetben munkahelyek megszűnésével is járhat.
A Debrecenben mért értékek ráadásul nem is tükrözik pontosan a levegő általános állapotát. A mérőállomások egyike a Klinikán belüli parkolók mellett van, így a járó motorral várakozó autók által kibocsátott gázok adatai befolyásolják az értékeket. A másik mérőhelyet olyan családi házas övezetbe telepítették, ahol a fával vagy szénnel fűtött kéményekből származó füst torzítja a valós levegőminőségi értékeket. Elmondható, hogy egy Debrecen nagyságú városban, 2 mérőállomás adatai nem adnak reális képet a levegő minőségéről.
Fentiek alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 28/2009. (II. 26.) Ö.h. határozatában felterjesztési jogkörében eljárva kezdeményezi a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Úrnál a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet felülvizsgálatát oly módon, hogy a rendelet 3. számú mellékletének a szálló por (PM10) – mint légszennyező anyag – vonatkozásában előírt tájékoztatási és riasztási küszöbértékek az Európai Tanács 1999/30/EK és 2008/50/EK számú irányelveiben szereplő előírásokhoz képest ne kerüljenek szigorúbb mértékben meghatározásra.
Kérem Tisztelt Miniszter Urat a témában hatáskörébe tartozó intézkedéseket megtenni és álláspontjáról Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlését tájékoztatni szíveskedjék.
Debrecen, 2009. július 31.
Tisztelettel:
Kósa Lajos
polgármester