"Túl az idők jelein"

A magyar gazdaság helyzetéről próbáltunk diagnózis készíteni és néhány esetben felvillantani a megoldás lehetőségét - mondták a szerzők azon a pénteki budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Járai Zsigmond, Fodor István és Parragh László mutatta be könyvét, amelyet "Túl az idők jelein" címmel jelentettek meg.

A könyv, amely A magyar gazdaság útja a rendszerváltástól napjainkig alcímet viseli, gyakorlatilag egy interjúkötet, amelyet Kovács Lajos Péter készített a három ismert közgazdásszal.

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint őt az késztette az kötetben való részvételre, hogy egyfajta párbeszédet generáljon a különböző közgazdasági csoportok, ismert műhelyek között a gazdaság jelenlegi állapotáról.

 

Véleménye szerint ma az egyik legfőbb gond az, hogy bár elég nagy baj van a gazdaság és a társadalom különböző területein, döbbenetes, hogy mennyire nincs párbeszéd a különböző felek, csoportok között. Így minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a különböző felfogásokat képviselő közgazdászok, aktív üzletemberek elmondják a véleményüket - húzta alá a volt jegybankelnök.

 

Járai Zsigmond hozzátette: nem igaz az, hogy Magyarország ne tudna ugyanolyan jól teljesíteni a gazdaságban, a társadalom különböző területein, mint bármelyik más ország, csak ahhoz jó kormányzás és jó gazdaságpolitika kell.

 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: őt két dolog vezérelte a könyv megalkotásában, egyrészt az, hogyha egyszer a gazdaságkutatók visszatekintenek erre az időszakra, fel tudják mérni a tanulságokat, másrészt az, hogy a gazdaságpolitika jobban figyeljen a különböző közgazdasági műhelyek véleményére.

Parragh László hangoztatta: "úgy érzem, ma Magyarországon gazdaságpolitikai értelemben kuruzslás folyik, nincs diagnózis, ezért ötletszerű terápia érvényesül a gazdaságpolitikában".

 

Fodor István, az Ericsson magyarországi leányvállalatának korábbi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minél előbb meg kell válaszolni olyan kérdéseket, hogy Magyarországnak hol a helye Európában, és fel kell készíteni az országot arra, hogyan lehet erősebb, versenyképesebb, például a tervezésben, a gazdaság működésében, illetve meg kell keresni azokat a pontokat, ahol együtt lehet működni Európa, illetve a világ más térségeinek országaival.

 

Járai Zsigmond megjegyezte: napjainkban már egyfajta híd épül különböző közgazdasági műhelyek között, bizonyos kérdésekben közös elképzelések alakulnak ki. Az MTI kérdésére Járai Zsigmond kifejtette: ilyen közös vélemény kezd formálódni arról , hogy például Magyarországon az állami újraelosztás arányát a mostani 50 százalék körüli mértékről 40 százalék körüli szintre kellene levinni, az állami kiadásokat jelentősen vissza kellene fogni, a foglalkoztatást jobban előtérbe helyező gazdaságpolitikát kellene életbe léptetni, amihez adócsökkentésére van szükség.

 

Parragh László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell értenie az országnak: ha szociális piacgazdaságot akar kiépíteni, akkor azt csupán a maga tartalékaikból, erejéből teheti.

 

Forrás: Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara