Új munkavállalási szabályok Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása után

Január elsejétől  Románia és Bulgária is tagja az Európai Uniónak. A két új tagállam munkavállalói előtt ütemezetten nyílik meg a magyar munkaerőpiac.

 

A kormány a pártpolitikán felül álló nemzeti ügynek tekintette a bővítés kérdését és a munkavállalási szabályok ehhez kapcsolódó kialakítását, hiszen Románia csatlakozása óriási lépést jelent afelé, hogy az Európai Unión belül eltűnjenek a hagyományos értelemben vett határok a nemzetrészek között. A kormánykoalíció pártjai kezdettől fogva határozottan képviselték azt az álláspontot, hogy az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolásán túl ez lehet a jó eszköz a határon túl élő magyarok problémáinak orvoslására.

    A kormány erre is tekintettel volt, amikor úgy határozott, hogy a lehető legszélesebb körben egyezteti az elképzeléseit, mielőtt meghozza a döntését. Ennek jegyében tárgyalt határon túli magyarok szervezeteivel, a magyarországi munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel, és kérte a parlamenti pártok véleményét is. Mindezek ismeretében a kormány a munkaerőpiac ütemezett megnyitása mellett döntött december 20-án.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két ország csatlakozása utáni első két évben 219 olyan szakmában, ahol munkaerőhiány van - ilyen például az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar vagy az egészségügy - a román és a bolgár munkavállalóknak kérniük kell ugyan a munkavállalási engedélyt, de azt automatikusan meg is kapják. A szóban forgó szakmák listáján eredetileg 140 szakma szerepelt, ami jórészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatainak figyelembe vétele után bővült ki.

    A Romániából, illetve Bulgáriából hazánkba érkező gyakornokok és a szezonális munkavállalók számára továbbra is fennmarad az eddig kvótarendszer, vagyis országonként 700 gyakornok illetve 8000 szezonális munkás vállalhat munkát Magyarországon.

    Azokon a területeken viszont, ahol nincs szükség többlet munkaerőre, továbbra is fennmarad a jelenlegi munkavállalási rendszer, és a nyitás csak folyamatosan, egy-egy szektor változó munkaerő-igényét figyelembe véve valósulhat meg.

    Az ütemezett nyitás szabályait a tapasztalatok alapján a kormány egy év múlva újra át fogja tekinti, és ha szükséges, akkor változtat a feltételeken.

    A kormány arról is döntött, hogy az ütemezett nyitás mellett fokozottabban ellenőrzik a külföldiek magyarországi munkavégzését, és erőteljesebben fellépnek az illegális foglakoztatás ellen.

    Danks Emese kormányszóvivő