Az Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség! Afrikaiakat képeznek lövészetre a magyar honvédek a Szahara déli részén lévő Maliban, jövőre Csádba is megy 200 katonánk, a szerepvállalás költségét titkosítja a kormány.
Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, ha fegyverropogást észlelnek.
A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat, többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen pl. Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után.
Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták a harminc éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnot, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett, az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett. Azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek, nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat. Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendelt el a kinevezett csádi miniszterelnök, miután több mint ötvenen meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. "Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban" – nyilatkozta akkor az Afrikai Unió Bizottságának elnöke.
2023 márciusában több mint 400 kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban, nem jogállami keretek közt: a per csak egy hónapig tartott, egy börtönkomplexumban folytatták le, zárt ajtók mögött, a független média kizárásával. A 2024-re tolt választás így felettébb kérdéses, a tüntetők közé lövés jövőre Csádban már a Magyar Honvédség feladata is lehet. A Mi Hazánk szerint itthoni szolgálatért (pl. a határon) kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak, aki pedig nagyobb kalandra-gyakorlatra vágyik, annak ott van pl. a Francia Idegenlégió.
Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban. Miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket, huszonkét afrikai ország közt még Csád volt a második, mely tiltakozásul felszámolta kapcsolatait Izraellel, de idén februárban a csádi elnök megnyitott újra országa izraeli nagykövetségét, mintegy ötven évi diplomáciai szünet után - jelentette büszkén az izraeli sajtó.
Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk, ahogy Irakban és Csádban sincs keresnivalójuk a magyar katonáknak, inkább az automata fegyverekkel is ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink. Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat. Már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban, de ez nem a mi háborúnk!
Novák Előd, a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének elnöke
Kiadó: Mi Hazánk frakció
MTI
OS