Wass Albert ügy: az MSZP módosító javaslata

A közgyűlés szocialista frakciója nevében módosító indítványt nyújtok be a július 5-i közgyűlés 21. napirendi pontjához:

„A Közgyűlés – döntésének szakmai megalapozottsága érdekében – felkér a Debreceni Egyetem szakmailag illetékes szakembereiből (iro­dalmár, történész, filozófus akadémikusok, a határainkon túli magyar irodalom legjobb ismerői) álló ad hoc bizottságot, hogy tegyenek körültekintően megindokolt javaslatot az előterjesztésben szereplő Wass Albert szobor elhelyezésével kapcsolatban.”

Indoklás:

 

1. Wass Albert személyéhez és tevékenységéhez ma még számos meghatározó súlyú ellentmondás kötődik. Jelenleg az Európai Unió egyik tagországában, Romániában érvényes halálos népbírósági ítélet van érvényben ellene háborús bűntettek miatt, s a közelmúltbeli per-újrafelvételi kísérlet sem eredményezte annak eltörlését.

 

2. Wass Albert számos, meglehetősen hiteles forrás szerint a hungarista mozgalom igen aktív tagja volt. Szemenyei-Kiss Tamás újságíró, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata (HMH) volt vezetője írja: „A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata főmunkatársai, irányítói közé tartozott az Egyesült Államokba menekült erdélyi arisztokrata, gróf Wass Albert is – aki Alföldi Gézával (Szálasi propaganda minisztériumának államtitkárával), … valamint az 1994–1998 között irányításom alatt állt HMH-központtal össze­hangoltan végezte politikai munkáját.”

 

3. Wass Albert írásai erősen antiszemita felfogást tükröznek: „...Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeznek, soha semmiféle hűséget nem tanúsítottak a ma­gyar nemzet iránt. Valahányszor Magyarország szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az ellenséggel tartottak, és akárhányszor levertek egy felkelést, némely zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. Már ez egymagá­ban is elidegenítette a magyar népet, különösen a középosztályt, a zsidóságtól. - De a magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy magukhoz ragadták a vezetőszerepet a kommunista pártban. Először 1918-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamuelly fivérekkel az élen, zsidók vették át az ország vezetését.

Miután visszatértek a ‘német haláltáborokból′ vezető állásokba kerültek, amelyek a kifosztott nemzet megmaradt javait kezelték. Főként azoknak a megbüntetésével foglal­koztak, akiket a kommunista kormányzat a ‘rendszer ellenségeinek′ tekintett. A ma­gyar hadsereg minden tagját, aki őrmesternél magasabb rangot viselt, ‘háborús bűnös­nek′ tartották és a legkegyetlenebb vizsgálatnak vetették alá. A kivizsgálók kivétel nélkül bosszúálló zsidó férfiak és nők voltak, akik minden magyart hibáztattak azért, mert nem akadályozták meg a zsidók elszállítását Magyarországról…. Mindszenthy bíboros, volt kormánytagok és tábornokok kényszerültek elszenvedni ezt a megaláztatást, mi­közben a fiatal zsidó vádlók végezték a ‘szórakoztató′ kínzásokat.

Nem csoda hát, hogy mindezek az embertelen cselekmények mélységes gyűlöletet vál­tottak ki a zsidók ellen általában, ami valóban szomorú jelenség...

Manapság a zsidóellenesség olyan méretet öltött, amihez fogható ismeretlen volt annak előtte. Amidőn a szovjet megszálló csapatok kitakarodtak az országból, a zsidók­nak nem lett többé alkalmuk a kommunizmus fenntartására. Mérhetetlen összegű nyugdíjat szavaztak meg maguknak, nyugalomba vonultak és az ország közgazdaságának vezetését vették át, a sajtóval, televízióval és a bankhálózattal együtt. ‘Demokratikusnak′ kijelentve magukat, demokratikus pártokat alapítottak és választásokat tartottak. Magyarország ismét szabad lett, de pénzügyileg és gazdaságilag a zsidók kezében, beleértve a sajtót és a hírszolgálat valamennyi ágát..."

 

4. Wass Albert kétszer kapta meg a náci birodalom kitüntetését, a Vaskeresztet – a keleti fronton tett szolgálataiért. Igaz, az Antall-kormány idején megkapta a Magyar Köztár­sasági Érdemrend középkeresztjét is. De az is igaz, hogy (ennek ellenére?) a vissza­honosítást csak 1 évre kapta meg Kuncze Gábor belügyminisztertől, véglegesen soha senkitől. Valódi Kossuth-díjat nem kapott (még a Fidesz kormány idején sem), csak „alternatív Kossuth-díjat” a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiektől.

 

6. Wass Albertnek már van debreceni diákéveit megörökítő arcképdomborműve városunkban, volt iskolájánál, Pallagon. Ennél többel Wass nem kötődik Debrecenhez.

 

7. A jelen szoborállítási javaslatot a debreceni Polgári Casino fogalmazta meg. A Casino célja szerinti besorolása: „politikai tevékenység”. A szobor tehát elsősorban a „politikus” (?) Wass Albertnek szól. A javasolt hely viszont a nagyerdei irodalmi szoborpark, ahol a városhoz valóban kötődő jeles költők-írók (Ady, Arany, Krúdy, Tóth Árpád és mások) szobrai állnak. A javaslat, mint írjuk, nyilván politikai megfontolások alapján született, hiszen a szobor tervezett felirata nem utal arra, hogy itt író szobra állna. Nehéz is lenne. S bár mi nem gondoljuk magunkat szakértőnek írók jelentőségének megállapításában (szemben a Casino sajtóban nyilatkozó képviselőjével), annyit azért megjegyzünk: a több mint 14.000 (!) magyar és külföldi személyt tartalmazó magyar és nemzetközi „Ki kicsoda” c. igen rangos és körültekintő kiadvány sem 1994-es, sem 1998-as (1997-ben lezárt) kiadása nem tartalmazza Wass Albert nevét.

 

8. Nem indoklásként, csak a félreértések elkerülése végett jegyezzük meg: az a sok helyen olvasható információ, hogy Wass Albertet a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta – tényszerűen nem igaz. Az sem lehet igaz, hogy poszthumusz Nobel-díjra terjesztették fel: ilyet Nobel Alfréd végrendelete, a Nobel-díj szabályzata egyszerűen nem ismer. A Nobel-díj javaslatot ugyanis a felterjesztő köteles szigorúan bizalmasan kezelni, az nem publikálható. Az ilyen hírek többnyire hiú önreklámok.S végül, ugyancsak nem indokként, mindössze a debreceni közgyűlés és közállapotok jellemzésére megemlítjük: a nyilvánvalóan hosszú hónapok óta folyó előkészületekről a beavatottak igyekeztek (sikerrel) a közvéleményt és a sajtót távol tartani, s szokás szerint egy hetet hagytak arra, hogy esetleg „társadalmi vitát” folytassunk (vagy inkább nem folytassunk) egy ilyen, nem csak a debreceni, hanem az egész magyar társadalmat erősen megosztó kérdésben. Látszat demokrácia ez a javából! Elegánsabb lett volna az is, ha Polgármester Úr maga vállalja az előterjesztő szerepét, nevét adja egy ilyen súlyú ügyhöz, s nem egy szerény osztályvezetői előterjesztésre bízza a dolgot.

 

Ha az utcaneveknél a város – nagyon helyesen – kéri egyetemi szakemberek véleményét, akkor ez most különösen indokolt. Mindezek alapján kérjük módosító javaslatunk elfogadását és a döntés elhalasztását.

 

Debrecen, 2007. július 4.      

 

Dr. Bazsa György

frakcióvezető (MSZP)