A sejtek természetes DNS-javító képességének erősítésére kerestek lehetőséget a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Magyar Űrhajós Program keretében.
Az egyetem közleménye szerint DNS-ünket életünk során folyamatosan érik kisebb-nagyobb károsító hatások. A szervezet rendelkezik saját hibajavító mechanizmusokkal, amelyek ezeket a sérüléseket többnyire kijavítják.
A világűrben azonban a Föld mágneses mezője már nem nyújt megfelelő védelmet, és a nagy energiájú kozmikus részecskék egyszerre több, egymáshoz közeli DNS-törést is okozhatnak. Az ilyen összetett károsodások javítása rendkívül nehéz, és hosszú távon sejtműködési zavarokhoz, daganatos elváltozásokhoz vagy felgyorsult öregedéshez vezethet.
Az már az űrkutatás kezdete óta ismert, hogy a sugárterhelés komoly kihívás az űrhajósok számára. A Nemzetközi Űrállomás még viszonylag közel kering a Földhöz, így részben védett, ám a jövő mélyűri küldetései, például a Hold vagy a Mars irányába, már jóval nagyobb kockázatot jelentenek.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Intézetében Gácser Attila professzor vezetésével zajló alapkutatás azt vizsgálja: ha bizonyos, DNS-javításban szerepet játszó fehérjékből ideiglenesen, az űrutazás ideje alatt többet termeltetnek a sejtekben, az segíti-e a sugárzás okozta károsodások gyorsabb és hatékonyabb kijavítását.
A HUNOR-küldetés során a muslicák különböző életszakaszban kerültek fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol fejlődésük teljes vagy részleges szakaszát valódi kozmikus sugárzás érte. A földi kontrollkísérletek Floridában, azonos körülmények között, de sugárterhelés nélkül zajlottak. A minták visszaérkezése után Szegeden DNS-szintű elemzések kezdődtek annak feltárására, hogy a "túltermelő" egyedekben valóban kevesebb vagy enyhébb károsodás halmozódott-e fel.
A projekt egyik hosszabb távú kérdése, hogy az mRNS-alapú technológia alkalmas lehet-e arra, hogy az űrutazás idejére átmenetileg fokozza a DNS-javító fehérjék termelődését. Ezek az eredmények nemcsak az űrkutatásban lehetnek hasznosak, hanem a földi gyógyászatban is: például a daganatos betegek sugárkezelésének mellékhatásainak mérséklésére.
A közlemény szerint a szegedi kutatócsoport számára a HUNOR-program nemcsak tudományos áttörés lehetőségét jelenti, hanem azt is, hogy Magyarország aktív szereplője lehet az űrélettani kutatásoknak. A vizsgálatok eredményeit várhatóan nyáron publikálják - áll a közleményben.