Az Európai Unió hetedik keretprogramjának célkitűzései alapvetően helyesek, a hatékonyságon azonban javítani kell, ha Európa a tudományos eredmények terén is fel szeretne zárkózni az USA-hoz - ez volt a résztvevők egyik legfontosabb megállapítása a Half time - Highway című nemzetközi konferencián, amelyen kutatók és politikusok értékelték a kutatásfinanszírozási programot.
- Az uniós elnökség ideje alatt Magyarországnak kulcsszerepe lesz abban, hogy a keretprogram milyen irányba fejlődik tovább - nyilatkozta az mta.hu-nak Kroó Norbert az MTA alelnöke, az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának tagja. Az akadémikus az elmúlt éveket értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az EU-s kutatásfinanszírozási keretprogramok költségvetése nőtt, addig lemaradásunk az USA-val szemben a tudományos eredmények terén nem csökkent. - Nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, ezért a 2007-ben induló 53 milliárd eurós 7. Keretprogram kidolgozói a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az európai kutatók és kutatóintézetek versenyképességének növelésére - mondta Kroó Norbert. Az Akadémia alelnöke a Half time - Highway című konferencia legfontosabb megállapításait összegezve kiemelte: bár a 7. Keretprogram jelenlegi formájában még nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államokkal szembeni hátrányunkat ledolgozzuk a segítségével, de bizakodásra ad okot, hogy mind a kutatói, mind politikai szféra változtatást szorgalmaz.
- A program alapvetően helyes úton halad, de számos ponton még nem elég hatékony ahhoz, hogy célkitűzéseit megvalósíthassa - mutatott rá előadásában Iain Begg, a London School of Economics professzora, az értékelést végző testület vezetője. Az Európai Bizottság által felkért tíztagú, nemzetközi szakemberekből álló panel fél éven keresztül dolgozott a 7. Keretprogram értékelésén. A testület számos javaslatot fogalmazott meg a programban lefektetett akciótervek hatékonyságának növelése érdekében. A szakemberek többek között arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy az Európai Kutatási Térség csak úgy lesz képes hatékonyan segíteni az Innovációs Unió céljainak megvalósítását, ha a meglévő tudásbázis integrálására, valamint a kutatásokat jellemző szétaprózottság megszüntetésére törekszik, miközben világosan elkülöníti az EU-s és nemzeti programok keretén belül végzett tudományos munkát. Az értékelés megállapításai szerint nagy szükség van a magas színvonalú kutatási infrastruktúrák fejlesztésére, a támogatás jelenlegi szintjének fenntartására, illetve a kis-és középvállalkozók, egyetemek, kutatói és technológiai intézetek programban való részvételének további ösztönzésére. Az előadó a 7. Keretprogram adminisztrációjának egyszerűsítése mellett azt is szorgalmazta, hogy tegyék a kutatói munkát vonzóbbá a nők számára is.
- A kutatás és innováció terén az Európai Uniónak magasabb sebességi fokozatba kell kapcsolnia - hangsúlyozta előadásában Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkára szerint egyre nagyobb szakadék tátong Európa, illetve az Egyesült Államok és Japán, valamint Kína és a dél-amerikai országok között. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: csak egy átgondolt, jól megvalósított kutatás és innováció támogatási program vezethet oda, hogy Európa behozza lemaradását a tudomány, technológia és fejlesztés területén versenytársaival szemben.
A magyar kutatók nyugati kollégáikhoz képest hátrányosabb helyzetük ellenére eredményesen szerepelnek a programban. - Bár egyfelől sajnálatos, hogy az eddig odaítélt mintegy 1000 támogatásból csupán 70 jutott a tizenkét új tagországra, örvendetes, hogy ebből 31-et magyar kutatók nyertek el. Ez azt jelzi, hogy a régió országaihoz képest Magyarország jobban teljesít, mint az a hazai kutatásfinanszírozás helyzetéből következne - értékelte az eredményt Kroó Norbert. Az MTA alelnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nagy hiba volna hosszú távon csak a tehetségünkre alapozni. Az akadémikus szerint ezért elkerülhetetlen, hogy a jövőben a GDP-ből jelenleginél jóval nagyobb arányban részesedjen a hazai kutatás-fejlesztés.