Az elmúlt ötven évben elképesztő mennyiségű tudományos eredmény születésének lehettünk tanúi. Ezek a felfedezések jelentős hatással voltak ránk, és megváltoztatták a saját magunkról, a világról és a benne elfoglalt helyünkről alkotott képünket. De mit tartogat számunkra a jövő?Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben?
Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
A nyolcvan válaszadó között minden tudományterület képviselői megtalálhatók, és rendszerint csak saját szakterületükre vonatkozóan válaszoltak a kérdésekre. Bőven vannak köztük Nobel-díjasok, neves egyetemek emeritus és aktív professzorai - a lap összefoglalóan "briliáns elméknek" nevezi őket.
A Humán Genom Programot irányító Francis Collins egy feladatot tűzött ki: az egyéni genomok szekvenálásához (az egyes emberek genetikai állományának "feltérképezéséhez") ezerdolláros vagy még olcsóbb módszert kell létrehozni. Ezzel az egyed szintjén is feltárhatók lesznek az egyes betegségekre hajlamosító genetikai hibák és mintázatok, ami a már ma is sokat hangoztatott személyre szabott gyógyítást alapozza meg. Feltárulnak a genetikai hajlamosító faktorok és a környezeti hatások közti bonyolult összefüggések, ezáltal csökkenteni lehet az egyes betegségek kockázati tényezőit. A genomikai kutatások egyre célzottabban ható és egyre hatékonyabb gyógyszerek fejlesztését teszik lehetővé - a következő 50 év nem a tüneti kezelések, hanem az oki terápiák időszaka lesz, amelyeknek köszönhetően rutinszerűen lehet gyógyítani számos, ma még rengeteg áldozatot szedő betegséget.
Meddig élhet egy ember? Ötven év múlva Collins szerint azzal a kérdéssel szembesül a társadalom, hogy mennyi ideig akarunk élni. Ötven év múlva a százévesek olyan erőteljesek és produktívak lehetnek, mint a mai hatvanasok. Richard Miller is az öregedés lassítására számít, ehhez azonban pontosan fel kell tárni a DNS-sérüléseket javító mechanizmusokat. Tovább kell tanulmányozni azokat a molekuláris utakat, amelyek a különféle károsodásokkal, sérülésekkel szemben ellenállóvá teszik a sejteket. Ezeket felismerve lehet kidolgozni az öregedést valóban lassító gyógyszereket - mondja.
Az agyat kivéve valamennyi szervünk pótolható, kicserélhető lesz - ilyennek látja a jövőt Anthony Atala és Bruce Lahn. Lahn az állatokban emberi sejtekből növesztett szervekben látja a korlátlan transzplantáció jövőjét, szerinte nem lesz szükség emberi donorokra. Az agy kicserélését nem technikai okokból zárja ki: szerinte csak nagyon kevesen akarják majd máséra kicserélni az agyukat, és várhatóan nem akarunk emberi agyat állat testébe ültetni. Atala jövőképében a páciens kis szövetdarabjából testén kívül növesztenek új szervet.
(forrás: New Scientist )