Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) szerepe megkerülhetetlen a hazai felfedező kutatások finanszírozásban – mutatott rá az MTA elnöke a program fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen. Bár az OTKA forrásai az elmúlt években jelentősen csökkentek, a nemzeti erőforrás miniszter a támogatás növelésére tett ígéretet a tudomány képviselőinek.
"Felbecsülhetetlen jelentőségű az a támogatás, amellyel az OTKA az elmúlt negyed évszázad kiemelkedő hazai tudományos eredményeihez hozzájárult" – méltatta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok szerepét köszöntőjében Pálinkás József. – "A nyolcvanas évek közepén posztdoktori kutatóként az Egyesült Államokból hazatérve örömmel láttam, hogy Magyarországon is kialakul a felfedező kutatások finanszírozásának egy olyan, Amerikában akkor már jól működő rendszere, amely egyszerre biztosítja a kutatói munkához elengedhetetlen stabilitást és kiszámíthatóságot és a legkiválóbb kutatók közötti egészséges versenyt." Az Akadémia elnöke emlékeit felidézve az OTKA magyar tudományos életre gyakorolt hatását a rendszerváltás politikai jelentőségéhez hasonlította. "Ma is a legjobb finanszírozási rendszer, hiszen több mint két évtizede átlátható módon, a szigorú szakmaiság alapján működik" – emelte ki a tudományfinanszírozási modell értékeit. Az OTKA legfőbb erőssége véleménye szerint a versenypályázati jelleg, mivel a szakmai bírálatokon alapuló versenyeztetési rendszer a biztosítéka annak, hogy az erőforrások a legtehetségesebb kutatókhoz jussanak el.
Az MTA elnöke emlékeztetett arra is, hogy az OTKA létrejöttében kiemelkedő szerepe volt Láng István akadémikusnak, az MTA akkori főtitkárának, aki az alap létrehozásáról szóló javaslatot az Akadémia elé terjesztette és a kezdeti időszakban első elnökeként vezette a bizottságot. Pálinkás József reményét fejezte ki, hogy a döntéshozók is mihamarabb felismerik: ha a felfedező kutatásokat csak másod- vagy harmadrangú ügynek tekintik, akkor az innovációs teljesítmény is hasonlóan gyenge lesz az országban. Az OTKA finanszírozásának aktuális helyzetét felmérve kifejtette: A jelenlegi tíz-tizenöt százalékos sikeres pályázati arányt a nemzetközileg is kívánatos harmincszázalékos szintre szükséges felhozni.
"Az OTKA támogatásának növelése kiemelt kérdés lesz a jövő évi költségvetési tervezet elkészítésekor" – hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, hozzátéve, hogy minisztériuma az Akadémiával együttműködve a tudományfinanszírozás növelését szorgalmazza a kormányban. A magas szintű alapkutatások nélkül nem létezhet minőségi felsőoktatás sem - az alapprogram nyújtotta támogatások mintegy hatvan százaléka is egyetemi kutatócsoportokhoz kerül. Az OTKA 25 éves teljesítményét méltatva a miniszter elmondta: A pályázók nemzetközi szintű eredményessége és elismertsége kimagasló. Az OTKA megerősítését sürgette Dux László, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is. Elmondása szerint a tudománytámogatás kiemelten fontos része a készülő új felsőoktatási koncepciónak: "A színvonalra negatívan ható fejkvóta alapú finanszírozás helyett elsősorban a jelentős teljesítményt felmutató kutatócsoportok és tudományos dolgozók támogatásával kell az egyetemeket erőforrásokhoz juttatni."
"Az alapkutatás az innovációs lánc első eleme, amelyet a világon mindenhol az állam támogat" – mutatott rá az OTKA negyedszázados történetét és működését bemutató előadásában Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke. – "A felfedező kutatások támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentős társadalmi hatása is van. Formálja a kutatók életpályáját, így magát a felsőoktatást is, meghatározó a kulturális örökség megőrzésében és legkiválóbb elméink itthon tartásában." Az akadémikus meggyőződése szerint az OTKA legfőbb ereje abban rejlik, hogy hűen eredeti célkitűzéseihez képes volt folyamatosan megújulni és a nemzetközi tapasztalatokat saját gyakorlatába beépíteni. A nehézségeket számba véve a bizottság elnöke rámutatott: "A beérkezett pályázatok több mint fele kiváló színvonala ellenére forráshiány miatt már évek óta nem kap támogatást. Itt az ideje, hogy a »hét szűk esztendő« után az Alapprogram támogatása jelentősen növekedjen."
Forrás:MTA