Ez a témája a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal rendezett konferenciát a fenntartható vízgazdálkodás, az ennek érdekében folytatott és folytatandó kutatások, fejlesztések, a vízgazdálkodás társadalmi és gazdasági hatásai, az éghajlatváltozás hatásai, az árvízi veszélytérképezés, valamint az árvíz, a belvíz és az aszály összehangolásának kérdéseiről.
Dr. Csopaki Gyula az NKTH elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a víz, a vízgazdálkodási kutatások fokozott jelentőségűek Magyarországon. Az ország földrajzi fekvése következtében a Kárpát-medence árvízzel, belvízzel és aszállyal nagymértékben veszélyeztetett területe. A szélsőséges jelenségek egyre gyakoribb előfordulása miatt a vidékfejlesztés és környezetbiztonság megőrzése stratégiai jelentőségű feladattá lépett elő.
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter előadásában ismertette a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Technológia Program pályázatát - amelynek idei második szakaszában - kezdeményezésére 10 Mrd Ft-tal megnövelték a nyújtható támogatást, így összesen 26 milliárd forint összegű támogatás került szétosztásra. Örvendetes, hogy ehhez 9 Mrd forint összegű saját rész is társul a vállalkozások részéről. Kiemelt támogatásban részesült a Versenyképes agrárium és élelmiszeripar, illetve az Élhető és fenntartható környezet alprogram, hiszen ezeken a területeken idén először lehetett pályázni. A két alprogram keretében támogatásban 16 -16 projekt részesült 8 - 8 Mrd Ft értékben. A miniszter a Nemzeti Technológiai Platformok Program legfrissebben támogatást kapott projektjének jelentőségét is hangsúlyozta. A Nemzeti Víztechnológiai Platform célja, hogy a fenntartható és integrált települési vízgazdálkodás megvalósítása érdekében stratégiai jövőképet vázoljon fel.
A kutatás-fejlesztés és innováció területének újonnan meghatározott misszióját is ismertette a miniszter, amelynek lényege az innovatív, versenyképes magyar gazdaság és társadalom megteremtése új szemlélet és kultúra kialakításával.
A konferencia előadói a vízgazdálkodási kutatások szempontjából legégetőbb témaköröket ismertették a megjelent nagyszámú szakmai közönség előtt. Az éghajlatváltozás a jövő vízgazdálkodásának egyik nagy kihívása, világszerte és Európa egyik legérzékenyebb zónájában található Magyarországon is. Érinti a vízkészleteket, a vízigényeket, az árvízi, a belvizes és az aszály-jelenségek kezelését, a vízellátást és szennyvízelhelyezést. A felvetett problémák is jelzik a lakossággal, a gazdasági szektorokkal és a területfejlesztéssel való szoros kapcsolatot.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közötti együttműködés keretében zajló VAHAVA projekt (Változás-Hatás-Válaszadás) eredményeire, valamint az éghajlatváltozással foglakozó nemzetközi szervezet (IPCC) újabb jelentésére alapozva jelent meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-ban, amely a vízgazdálkodást érintő fontos célkitűzéseket is tartalmaz.
A megfelelő felkészülés időben meghozott döntéseket, azok megalapozása pedig számos kutatás-fejlesztési feladat megoldását igényli. Csak néhányat kiemelve: az éghajlati forgatókönyvek hidrológiai következményeinek folyamatos nyomon követése, árvízi kockázatok változása és enyhítésének lehetőségei, aszálystratégiák kidolgozása, vízhasználatok hatékonyságának növelése, vízigények kielégítésének és szabályozásának lehetőségei, különösen az ivóvízellátás biztonságának megőrzése.
Jövőnk záloga a fenntartható vízgazdálkodás.