V. Harald norvég királytól veheti át kedden Oslóban Szemerédi Endre Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az egyesült Államokbeli Rutgers Egyetem professzora a matematikai Nobel-díjként is számon tartott Abel-díjat.
A hatmillió norvég koronával (235 millió forinttal) járó díj kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó elismerés.
A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint Szemerédi Endre a diszkrét matematikához és az elméleti számítástudományhoz való meghatározó hozzájárulásért, valamint ezek additív számelméletre és ergodelelméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette az elismerésben.
Mint az Abel-díj honlapján (http://www.abelprize.no/) olvasható, Szemerédi Endre hivatalos oslói programja hétfő délután kezdődik, amikor az akadémikus megkoszorúzza Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus szobrát.
V. Harald király kedden délben audiencián fogadja Szemerédi Endrét a palotában, kettőkor pedig az Oslói Egyetemen adja át az uralkodó a magyar matematikusnak az Abel-díjat. Este a norvég kormány ad díszvacsorát a kitüntetett tiszteletére, amelyen megjelenik V. Harald király.
Szemerédi Endre Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg szerdán az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus, az MTA rendes tagja, valamint Timothy Gowers brit matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki 1998-ban részesült Fields-éremben. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához.
Mint az MTA honlapja kiemeli (http://mta.hu), Szemerédi Endrét sokoldalú matematikusnak tartják. Az eredetileg orvosnak készülő, majd Turán Pál számelméleti előadásainak hatására a matematikai kutatások felé forduló Szemerédi Endre pályája során a számelmélet, a kombinatorika és az elméleti számítógép-tudomány területén is kimagasló eredményeket ért el. A matematikustársadalom Szemerédi Endre legnagyobb eredményének Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítását, valamint az ehhez kapcsolódó úgynevezett regularitási lemma megalkotását tartja. Erdős és Turán 1936-ban megfogalmazott sejtése szerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőlegesen hosszú számtani sorozatot, azaz ha egy kellően sok elemet tartalmazó számhalmazból választunk ki egy kisebb halmazt, abban találunk olyan elemeket, amelyek számtani sorozatot alkotnak. Az 1975-ben megalkotott bizonyítást felhasználva az elmúlt évtizedekben számos matematikus állt elő új elmélettel. Az Abel-díj bizottságának egyik jelenlegi tagja, Terence Tao társával, Ben Greennel közösen például Szemerédi Endre elmélete nyomán jutott arra az eredményre, hogy a prímszámok között is találhatók bármilyen hosszúságú számtani sorozatok.
Az Amerikai Matematikai Társulat legrangosabb elismerése, a Leroy P. Steel-díj 2008-as odaítélésének indokolásában is az szerepelt, hogy Szemerédi Endre elmélete a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén.
2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg An Irregular Mind című könyv, amelyben az áll, hogy gondolkodásmódja "szabálytalan", az agya másként van bedrótozva, mint más matematikusoknak. "Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját, rendkívüli látásmódját".
Bár a Szemerédi-tétel a kombinatorikán kívül is számos alkalmazásra talált, egyebek közt a számelméletben vagy a számítógép-tudományban, az akadémikus mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a legfontosabb eredményének. Szerinte az úgynevezett pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek azonban - egyelőre - még nincs akkora inspiráló hatása, mint az előbbinek. A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre úgy fogalmazott: sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. Bár a determinisztikus, azaz az előre meghatározott és a véletlen egymással ellentétes fogalmak, létezhet a kettő keveréke is.