Hunyadi Áron egyrészt a kar- és zsebórák pontosságának növelését szolgáló szerkezetével ért el harmadik helyezést.
Az európai ifjú tudósok versenye négy lépcsős. Az első két fordulót a részt vevő országok bonyolítják, és az itt kiválasztott legjobb két-három pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság előzetesen egy legfeljebb tízoldalas angol nyelvű leírást kap. Ezt követően a kiválasztottak négynapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.
Az idei európai döntőre, a negyedik fordulóra 32 országból 76 pályázat képviselőit hívták meg. A párizsi döntőn Hunyadi Áron (1989) - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanulója - Synchronometer...egy új mechanikai koncepció című pályamunkájával III. díjat nyert. A másik magyar fiatal, Kajtár Máté (BME) Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt című pályamunkájával különdíjként egy szakmai tanulmányutat nyert.
Hunyadi Áron pályamunkája két részből áll: első része a mechanikus szerkezetek, például kar- és zsebórák pontosságának növelését szolgálja. Az órák pontosságát azok impulzusadó egysége, a gátszerkezet határozza meg. A magyar fiatal a gátszerkezetben egy helyett kettő billegőt használ, azokat egymással szemben elhelyezve, amelyek egymással ellentétes irányban mozognak úgy, hogy a tömegközéppontjaik a billegő tengelyeket összekötő képzeletbeli szakasztól mindig egyenlő távolságban vannak. Összességében a szinkronbillegős gátszerkezet egyszerre teszi lényegesen pontosabbá és hosszabb életűvé az órákat. A pályamunka második része egy órakijelzés, amely a szinkronbillegőhöz hasonlóan egyaránt újdonság mind formatervezési, mind technikai szempontból. A megoldás ötvözi az analóg és a digitális órakijelzés előnyeit, és a legkisebb óráktól a legnagyobbakig alkalmazható.
A következő, 2009/2010. évi, 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt november 11-én hirdeti meg a Magyar Innovációs Szövetség.
(www.edupress.hu)