Először halad el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban hétfőn a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. A perihélion, vagyis röppályájának a Naphoz legközelebb eső része a szondát a Vénusz és a Merkúr között vezeti el. A következő években ennél is közelebb kerül, akár 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot.
A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül.
Az Európai Űrügynökség (ESA) által februárban útnak indított szonda missziója első négy hónapjában hosszú ellenőrzésen esett át. A mérnökök átvizsgálták a SolO rendszerét és beüzemelték tíz tudományos műszerét. Még egy évre van szükség ahhoz, hogy minden rutinszerűen működjön a szondán, magnetométere (MAG) viszont már működésbe lépett. Ez a műszer érzékeli a napszél - a Napból érkező, elektromosan töltött részecskék - mágneses mezőit. Már most rögzíti a Nap koronális tömegkilökődéseinek hatására keletkező zavarokat.
Tim Horbury, a MAG-ot fejlesztő kutatócsoport vezetője, az Imperial College London kutatója elmondta, hogy már február 24-én bekapcsolták a műszert. A korai kezdet lehetővé teszi azt is, hogy a londoni tudóscsoport tandemméréseket végezzen az ESA BepiColombo nevű missziójának magnetométere segítségével. Ez utóbbi szonda a Merkúr felé tartó útján áprilisban még egyszer megközelítette a Földet. A két misszió így egymáshoz viszonylagos közelségben tudta érzékelni a napszelet.
A SolO egyik következő fontos eseménye december végén a Vénusz melletti elröpülése lesz, amely a Nap irányába való továbbhaladását segíti. Mintegy 500 ezer kilométerre fog elhaladni a bolygó felszíne felett.
A misszió teljes tudományos szakasza 2021-ben kezdődik, amikor a SolO mind a tíz műszere megkezdi megfigyeléseit.