Hatékony kutatóhálózattal a magyar tudományért

– Nemcsak tovagördülni, hanem a lendületet is megtartani – így foglalta össze a következő három évre szóló terveit Pálinkás József. Az MTA újraválasztott elnöke a szavazás után tartott első beszédében elengedhetetlennek minősítette az akadémiai kutatóhálózat szerkezetének átalakítását. Az elnök úgy fogalmazott, hogy csökkenteni kell az MTA költségvetési szerveinek számát. Az állami támogatásból fenntartott mintegy ötvenkilenc intézmény méretét és feladatait tekintve egymástól nagyon eltér: vannak közöttük húszfős intézmények, ide tartoznak az akadémiai területi bizottságok csakúgy, mint a milliárdos támogatásból gazdálkodó kutatóintézetek, például az MTA Szegedi Biológiai Központja. – Elkerülhetetlen, hogy szembenézzünk magunkkal, szükség van-e ötvenkilenc költségvetési szervre? – tette fel a kérdést a Közgyűlésnek Pálinkás József. Az elnök konkrét lépéseket javasolt a tudományos és a köztestületi munka javítására, a tudományos osztályok elnökeitől azt kérte, hogy tekintsék át az osztálytitkárságok működését. Bejelentette, hogy kezdeményezi több, az Akadémiával kötött hosszú távú szerződés felülvizsgálatát.

– Hatékonyabb intézményrendszerre van szükség – hangsúlyozta Pálinkás József, hozzátéve, hogy az elodázhatatlan lépéseket felvázoló beszédét gondolatébresztőnek szánta. Szorgalmazta, hogy az MTA tagjai kapcsolódjanak be az Akadémia, és a magyar tudományos élet jövőjét meghatározó átalakításokba. Az elnök bejelentette, hogy a változtatások egy része az Alapszabály módosítását vagy pontosítását igényli, ennek okán december ötödikére és hatodikára összehívja az MTA rendkívüli Közgyűlését. A szerkezeti átalakítás az MTA Titkárságára is kiterjed, ezért ez utóbbi Szervezeti és Működési Szabályzata is módosításra szorul. Az MTA biztonságos működése és gazdálkodása érdekében az elnök felhívta a Közgyűlés tagjainak figyelmét az Akadémia vezetőinek megválasztásáról rendelkező passzusok pontosítására, akár törvénymódosítással is. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem zárja ki, hogy a köztestület átmenetileg az akadémiai költségvetésért felelős elnök nélkül maradjon.

Pálinkás József Széchenyi István egykori felajánlására, valamint a vagyontörvényre emlékeztetve úgy ítélte meg, hogy mindkettő kötelezi az Akadémiát a felelős vagyongazdálkodásra. Az MTA csak akkor tud eleget tenni e kötelezettségének, ha hatékonyan működik. Az Akadémia elnöke az átalakításokkal párhuzamosan az intézményhálózat kormányzati támogatásának növelését kérte.

– Magyarországon az európai átlagnál kevesebb kutató dolgozik. A kívánatos változtatások nem jelentik a kutatók számának csökkentését – nyugtatta meg az elnök a Közgyűlés tagjait. Pálinkás József követendő példaként tekint a német Max Planck Intézethálózatra. – A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatát úgy kell korszerűsíteni, hogy a kutatók külföldről is szívesen jöjjenek dolgozni hozzánk – tette hozzá Pálinkás József, a pulpitusról is bíztatva az akadémikusokat, hogy keressék a harminc és negyvenöt év közötti, kiváló eredményt elért, tehetséges kutatókat, akiknek hazahívása és itthon tartása nemzeti érdek. Ezt a célt szolgálja a Lendület program is. Nyertesei kiemelkedő szakemberek, akik a lehetőségek birtokában, anyagi és szakmai megbecsüléstől övezve képesek tenni azért, hogy Magyarországot kimozdítsák a máig tapasztalható apátiából. – Az akadémiai intézetek közül legalább néhánynak világszínvonalúnak kell lennie, de a többitől is elvárható, hogy munkatársaik olyan tudással rendelkezzenek, mint az általa felkért szakemberek a vörösiszap-katasztrófa idején. Középszerű kutatóhelyekre nincs szükség – vélekedett az MTA elnöke.

Pálinkás József végül a Közgyűlés segítségét kérte nagy ívű tervének megvalósításához, hiszen a következő három év sürgető feladatai csak a tudós köztestület közös akaratával vihetők véghez.