A töltés nélküli részecske, a neutrínó átváltozásait regisztrálták az amerikai Fermilab kutatói, akik a "kaméleonról" a kiotói neutrínó-konferencián számoltak be.
A neutrínó a könnyű elemi részecskék egyik fajtája; elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.
Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül "közömbös" az anyaggal szemben, igen kicsi a kölcsönhatás (ütközési hatás), ennél fogva egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át. Három típusa ismert - az elektron-neutrínó, a müon-neutrínó és a tau-neutrínó, az elnevezések onnan erednek, hogy a fizika standard modellje szerint mindegyik kapcsolatba hozható egy másik, negatív töltéssel rendelkező elemi részecskével - az elektronnal, a müonnal, illetve a taúval - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A Chicago közelében lévő Fermi Laboratórium szakemberei a neutronoszcillációt, vagyis a háromféle neutron egymásba való átalakulását kutató MINOS-program keretében müon-neutrínók nyalábját küldték át a 725 kilométerre lévő Soudan (Minnesota) föld alatti laboratóriumba. Míg a Fermilab detektora a müon-neutrinók nyalábjának tisztaságát vizsgálja, a Soudan detektora az elektron- és a müon-neutrínók arányát kutatja. A 725 kilométeres út 2,5 milliszekundumot (ezredmásodpercet) vesz igénybe, ez az idő elegendő, hogy a neutrínók megváltoztassák "személyazonosságukat".
Összesen 21 elektron-neutrínó szerű jelenséget regisztráltak, 40 százalékkal többet, mint a 2011-es méréskor.
A tervek szerint a MINOS-program keretében jövőre növelik a müon-neutrínók nyalábjainak energiáját, hogy megtalálják a neutrínók negyedik válfaját, amelynek létezésére bizonyos jelek utaltak a két eddigi kísérlet során.