A kétéves projekt 2012. április 30-án fejeződik be, az általa elindított folyamatok azonban csak hosszú távon fejtik ki hatásukat a Nyugat-Dunántúli Régióban - hangzott el a projekt október 1-jei tájékoztatóján.
Nyertes pályázatának köszönhetően uniós és állami támogatással 1 888 808 588 forintos összegből és ötszázalékos önrésszel fejleszti kutatási infrastruktúráját a NYME. Az agrárium, az erdőgazdálkodás, az iparosodás és az urbanizáció természeti környezetünkre gyakorolt hatásait a Dunántúl négy városában, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen összesen öt egyetemi kar (Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Geoinformatikai Kar) részvételével vizsgálják. A tematikába az egyetem további három kara (a győri Apáczai Csere János Kar, a szombathelyi Bölcsészettudományi Kar és a soproni Közgazdaságtudományi Kar) is bekapcsolódik. Az öt elemre épülő fejlesztés, amely a természeti örökségünk megőrzését és fenntarthatóságát, a városok öko-környezetének komplex vizsgálatát, a növényetermesztési technológiák és a termelési eredmények optimalizálását, a biotikus és abiotikus környezet vizsgálatát, valamint a regionális gazdasági fejlődés műszaki innovációs hátterének megújulását tűzte zászlajára. A kétéves projekt május 1. és 2012. április 30 között valósul meg, bár hatásai, és az általa elindított folyamatok hosszú távon fejtik ki hatásukat a Nyugat-Dunántúli Régióban.
Magyarországon a természetvédelem, az erdő- és mezőgazdálkodás, a környezetvédelem, a természetes és agroökológiai rendszerek vizsgálata terén korábban is számos kutatási program valósult meg, ill. folyik napjainkban is. Ugyanakkor ezek többsége csak egy-egy szegmensére koncentrál a biotikus és abiotikus "egésznek". Az ipari forradalom kezdete óta az addig kvázi-egyensúlyban lévő rendszer, ciklus felbomlott és nyitottá vált: folyamatosan és egyre növekvő mértékben olyan szennyezőanyagok kerültek és kerülnek a levegőbe, a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, melyek kötési energiája olyan nagy, hogy a lebomlásuk éveket, évtizedeket vesz igénybe. Az így felhalmozódott hulladék anyagok tömege folyamatosan nő, klímaváltozást okozva, csökkentve és megváltoztatva az élővilág fennálló egyensúlyának körülményeit, esélyeit. A projekt az "egész" lecsökkent entrópiájának visszaállításához és a fenntarthatóság biztosításához kíván hozzájárulni. Az ehhez szükséges tudás megszerzése csak integrált kutatási programokkal lehetséges. Mindehhez azonban olyan átfogó informatikai és adatfeldolgozó rendszerre van szükség, amely mind a természetes, mind a technológiai-termelési körülmények között rögzíteni tudja a különböző földi, légi és műholdas módon detektált adatokat, a genomikai és molekuláris biológiai tulajdonságokat, a magasabb rendű élőlények jellemzőit, és ezeket megfelelő módon fel is tudja dolgozni, lehetővé téve azok kiértékelését. Ilyen átfogó és integrált rendszer ma még nem létezik, különösen nem létezik olyan, amely egy régiót képes átfogni - hangzott el a projekt október 1-jei bemutatásán. Az NYME jelen pályázatban ilyen integrált rendszer kiépítésére vállalkozik, amely egyben egy Ökomonitoring Fejlesztési Pólus megalapozása lehet a Nyugat-dunántúli Régióban.
"Ennek a projektnek elsősorban az a pozitívuma, hogy a kutatásokra és a kutatási infrastruktúra fejlesztésére fordítható komoly forrásokat tartalmaz, amelyek a felhasználásuk során megsokszorozódhatnak" - hangsúlyozta dr. Neményi Miklós akadémikus, az egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese, a projekt szakmai vezetője. A pályázat célja, hogy fejlessze a jelentős nemzetközi eredmények eléréséhez szükséges kutatási kapacitását, majd azt hatékonyan működtesse.