Lovász László kapta idén a matematikai Nobel-díjként számon tartott Kiotó-díjat

Tudomány - 2010-11-10

Szerdán vette át Japánban Lovász László akadémikus a világ egyik legjelentősebb tudományos elismerését, a Kiotó-díjat. A díjat, amelyet 1984-ben alapított Kazuo Inamori japán nagyiparos, minden évben három kategóriában adják át. Lovász László az alaptudományok területén odaítélt díjat kapta idén. A díj összege 50 millió yen, ami kb. a Nobel-díj 40 százaléka.

 Lovász László a matematika és az elméleti számítástudomány több területén ért el kiemelkedő eredményeket, többek között a diszkrét matematikában, a kombinatorikus optimalizálásban és az algoritmuselméletben. Számos alapvető eredmény fűződik a nevéhez, így az LLL-algoritmus megalkotása, a Lovász lokális lemma, a Shannon-kapacitásra és a perfekt gráfokra vonatkozó sejtések bizonyítása. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Eredményeit mind itthon, mind világszerte igen magasra értékelik. 31 évesen választotta tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki, 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül 1999-ben a Wolf-díjat kapta meg. Tekintélyét az is mutatja, hogy 2006-ban négy évre a Nemzetközi Matematikai Unió elnökévé választották. A matematikában nincs Nobel-díj, ezért több nemzetközi elismerést is szokás  matematikai Nobel-díjnak  tekinteni: a 40 év alattiaknak adható Fields-érmeket, a norvég Abel-díjat, az izraeli Wolf-díjat és a japán Kiotó-díjat. Lovász László Kiotó-díja a legrangosabb nemzetközi tudományos kitüntetés, amelyben az elmúlt évtizedek során hazai tudós részesült.   A királynő és a szolgálóleány - ezzel a címmel tartotta meg a jelenleg Japánban tartózkodó Lovász László néhány napja a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatának vezérelőadását. A professzor meggyőzően világított rá arra, hogy a matematikával nem csak a számok világába, hanem filozófiai mélységekbe is érdemes elkalandozni. Az akadémikus úgy vélekedett, hogy a matematika, mint tudomány ugyan az alkalmazások talaján született, ám belső logikája olyan fejlődésre késztette, amelynek nyomán a matematika más tudományágakban is hasznosítható alkalmazásokat és eredményeket hozott létre. Lovász László Bolyai és Lobacsevszkij nem-euklidészi geometriáját említette példaként, ami később a görbült terek Riemann-féle elméletén keresztül a relativitáselmélet megalkotásához vezetett. Az akadémikus szerint a matematika ereje abban rejlik, hogy egyszerre királynő és szolgálóleány:  a saját feje után megy, de közben figyel arra, milyen szolgálatot tehet más tudományágaknak .  

    Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia

OS