Az univerzummal kapcsolatos kérdésekre keresi a válaszokat a világ legnagyobb tudományos vállalkozása, a CERN – Nukleáris Kutatás Európai Szervezete. A vizsgálatokban hazai tudósok, így a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének kutatói, valamint az ATOMKI, az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai is részt vesznek.
A CERN megalakulásának okait a természet megismerésén túl a II. világháború tömegpusztító fegyvereinek bevetésében kell keresnünk: a borzalmas tapasztalat arra sarkallta Európát, hogy olyan – fizikusokból álló – tanácsot hozzon létre, amely feladataként a nukleáris technika békés célú felhasználásának lehetőségét kutatja. Ennek szellemében jött létre 1952-ben a Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire (CERN), vagyis a Nukleáris Kutatás Európai Tanácsa, majd kormánymegállapodások keretében 1954. szeptember 29-én, 12 ország részvételével megalakult a Nukleáris Kutatás Európai Szervezete, amely azóta is CERN néven működik. Az alapítók mellé 1992-ben csatlakozott Magyarország is. A CERN-nek jelenleg 20 tagja van, a szervezetet pedig legújabban Európai Részecskefizikai Laboratóriumként emlegetik. A CERN működési költségeit a tagországok fedezik, Magyarország 2007-ben mintegy 1 milliárd forinttal, az összkiadások 0,76%-val járult hozzá a legmodernebb kísérletekhez.
A francia-svájci határon, Genftől északra található a CERN központja, ahol részecskegyorsítók biztosítják a nagyenergiájú fizika számára a csúcstechnológiai eszközöket. A gyorsító és a mérőberendezések egy 100 méter mélyen lévő, 27 km-es alagútban találhatók, a legújabb műszer a Nagy Hadronütköztető (LHC). A gyorsítókban végzett kísérletek adhatnak választ az anyagi világ felépítését, összetételét, kölcsönhatásait kutató kérdésekre, közelebb vihetik a kutatókat a természet törvényeinek megértéséhez. A tudományos közvélemény azt várja, hogy a detektorok mérési adatai alapján megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon. Ezen kívül talán választ kaphatunk olyan kérdésekre is, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, vagy a térdimenziók száma.
A CERN kutatásaiban közel 7000 kutató dolgozik, Debrecenből a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszéke és az ATOMKI szakemberei vesznek részt a munkákban: a részecskegyorsítókra telepített detektorok tervezésében és kivitelezésében, valamint a detektorokkal gyűjtött adatok elemzésében dolgoztak a kezdetektől, és dolgoznak jelenleg is a helyi tudósok. Magyarország 1992-es csatlakozása a CERN-hez azt jelentette, hogy a helyi fizikusok egy folyamatosan fejlődő, nemzetközi tudóstársaságnak váltak részévé, melynek programjai, ösztöndíjai több doktori, PhD-fokozat megszerzésének teremtették meg a feltételeit.
A CERN a részecskefizika mellett az informatika terén is kiemelkedő kutatási programmal rendelkezik, jelenleg a Grid technológia megvalósításán dolgoznak. A Grid földrajzilag elosztott, kezelhetőség tekintetében mégis centralizált, az átlagos internet-felhasználó számára is elérhető rendszer, heterogén számítógépek, tárolóegységek és szolgáltatások együttese., melynek segítségével processzorok, tárolóegységek, speciális eszközök oszthatók meg.