A kutatóhálózatnak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvein alapuló megújítása volt az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia életének legfontosabb eseménye - hangsúlyozta Pálinkás József keddi expozéjában az MTA 183. rendes közgyűlésén.
Mint az MTA elnöke kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia 2011. december 5-i rendkívüli közgyűlése döntése értelmében a korábbi 40 önálló költségvetési hely helyett január elsejével 10 kutatóközpontból és 5 kutatóintézetből álló hálózat alakult. Ezek ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat. Míg tavaly 300 millió forintot fordíthattak infrastrukturális fejlesztésekre, az idén 2 milliárdot.
"Fenntartható intézményi hálózat jött létre" - emelte ki Pálinkás József.
A kutatóközpontok nagyobb méretüknél fogva alkalmasabbak koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére, a korábbinál jobb esélyekkel vehetnek részt a hazai és nemzetközi élvonalbeli kutatásokban.
"Csak nagyobb méretű kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttműködésekhez szükséges tudáskomponenseket, erősíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet" - mondta.
A megújítási program második szakaszában egységes kutatás- és projektnyilvántartási és -értékelési rendszert alakítanak ki. A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az új intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak.
"A kutatásvezetők lesznek a motorjai annak, hogy a mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat" - mutatott rá Pálinkás József.
A program harmadik ütemében szorosabb együttműködést kell kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között. Ezen időszak kiemelt feladata a tudatos és szervezett megjelenés az EU kutatás-fejlesztési és innovációs pályázataiban.
"A jelenlegi elaprózott, jellemzően egy-egy intézmény vagy vezető kutató által szorgalmazott és kivitelezett, többnyire alvállalkozói típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az Unió kutatás-fejlesztési projektjeiben" - fejtegette.
Az MTA elnöke beszámolójában kitért a Lendület-programra, amelyet az intézethálózat szerves megújítási modelljének nevezett. A 2009-ben indított projekt a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetségű, a kutatások élvonalába tartozó programokkal pályázó kutatók hazacsábítását illetve itthon tartását célozta egy kiszámítható kutatói életpálya kereteinek biztosításával. Az idén jelentős forrásbővítés következett be, 1,25 milliárd forint áll a rendelkezésre, ebből 25-30 új Lendület-kutatócsoport indítható.
"A Lendület program keretében 2012 folyamán az Akadémia lehetőséget kíván biztosítani néhány, a világ legjobbjai közé tartozó külföldi kutató 3-6 hónap időtartamú magyarországi meghívására is, összesen mintegy 100 millió forint értékben" - jelentette be Pálinkás József, aki expozéjában elemezte az MTA és a felsőoktatás kapcsolatait is. Ismertetése szerint az akadémikusok és köztestületi tagok többsége egyetemeinken dolgozik.
"Az Akadémia és a felsőoktatás intézményes kapcsolatát megalapozó két nagyon fontos terület a kutatóintézetek részvétele az oktatásban és a felsőoktatási intézményekben működő akadémiai kutatócsoportok tevékenysége. Kutatóintézeteink infrastruktúrájukkal és személyes oktatói-mentori tevékenységükkel járulnak hozzá a mester- és a doktorképzéshez. A kutatóintézetekben dolgozók intellektuális hozzájárulása egy teljes egyetem összteljesítményével ér fel" - emelte ki Pálinkás József.
A 2011-es adatokat sorolva elmondta, hogy az MTA kutatóhálózatában dolgozók közül 873-an oktatnak rendszeresen a felsőoktatásban, összesen 1469 elméleti és 923 gyakorlati kurzust tartanak az egyetemeken.
Az idén az MTA 600 millió forintos többlettámogatást biztosít 15-25, ígéretes kutatási programokkal pályázó, versenyképes hagyományos egyetemi akadémiai kutatócsoport létrehozására.
"Pénz vezérelte világunkban az akadémiai-egyetemi együttműködés időnként súrlódásokhoz vezet, összességében azonban mind az egyetemeknek, mind intézeteinknek alapvető érdeke a kiegyensúlyozott kapcsolat. Az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok tudományos teljesítménye alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy egyetemeinken erős kutatóműhelyek működjenek" - mutatott rá Pálinkás József.
A tudós társaság elnöke kitért az MTA nemzetközi szerepére is. "A nemzetközi szervezetekben való részvétel hatékony országimázs-alakító eszköz. Ilyen a tudományosan megalapozott tanácsadás európai szervezete, az EASAC, vagy a 2011-ben alakult Science Europe" - emelte ki.
A közgyűlés 298 igennel, 28 ellenszavazattal fogadta el az MTA elnökének beszámolóját.