Nagyszabású fejlesztéseket indított 2012-ben az MTA a megújult kutatóintézet-hálózatban, ami nagymértékben javítja a kiemelkedő kutatási eredmények elérésének feltételeit - hangsúlyozta Pálinkás József, aki az MTA 184. közgyűlése alkalmából vonta meg a tavalyi év mérlegét az MTI számára.
Az MTA intézményhálózatának megújítását az elnöki program alapozta meg, amelyet a 2011. decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott, majd a kormány és az Országgyűlés az új programokat és a további fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal megerősítette. A megújítási program 7,7 milliárd forintos (20 százalékos) többlettámogatása lehetővé tette, hogy 2012 a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvén alapuló fejlesztések éve legyen.
"Kizárólag olyan struktúrába érdemes befektetni, amely a lehető leghatékonyabban és legcélszerűbben használja fel a támogatást. Az akadémiai intézményrendszert ezért a hatékonyság és a fenntarthatóság jegyében újítottuk meg: a korábbi 40 intézményből 15 integrált kutatóközpontot és kutatóintézetet hoztunk létre, csökkentettük a vezetői szintek számát, 500 millió forintot megtakarítva 2012-ben az adminisztrációs költségeken. Az összeget teljes egészében közvetlenül kutatásra fordíthattuk" - ismertette az MTA elnöke.
A fejlesztéseknek köszönhetően javultak a kutatások infrastrukturális feltételei is. Csaknem egy évtizedes szünet után tavaly kétmilliárd forintot költhettek versenypályázat útján infrastrukturális beruházásokra, és az elmúlt években tapasztalható folyamatot megfordítva átlagosan 3,8 százalékkal javult az eszközpark használhatósági szintje.
"Az akadémia fejezetén belül megújítottuk a forráselosztás rendszerét is. Nyílt versenypályázati formában, a kiválóság alapján lehetett elnyerni a forrásokat" - emelte ki az MTA elnöke.
Pálinkás József kitért arra is, hogy az MTA intézményeinek többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható ingatlanokban működik, ezért minőségi cserére van szükség a hatékonyságot javító kutatási környezet biztosítása érdekében.
Idén kormányzati támogatással két kiemelt beruházás valósul meg, az egyik a kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása, a 9,5 milliárd forintból épült MTA Természettudományi Kutatóközpont, amelybe novemberben költöznek be a kutatók.
A világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épületben alkalmazott energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően éves szinten 200 millió forinttal csökken a kutatóközpont üzemeltetési költsége.
A másik kiemelt beruházás az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban megvalósuló világszínvonalú adatközpont, ahol a CERN@Wigner projekt keretében a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata jön létre. A kutatóközpont a CERN nemzetközi tenderén 28 pályázó közül nyerte el a megbízást. A beruházás hazai részéhez a kormány 8,5 milliárd forintot biztosított.
Az MTA elnöke a kutatóhálózat megújítását támogató versenypályázatok közül kiemelte a ma már külföldön is példaértékűnek tartott pályázati modell, a Lendület-program eredményeit. A pályázati program egyrészt a világ élvonalába tartozó magyar kutatók hazahívását, itthon tartását, másrészt az intézményhálózat szakmai megújítását, versenyképességének növelését célozza.
A Lendület folytatására 2012-ben 1,4 milliárd forintot fordítottak, a 37 új kutatócsoportból 17-et az egyetemeken hoztak létre csaknem 900 millió forintos támogatással. Jelenleg már 65 Lendület-kutatócsoport működik - 39 az MTA intézményhálózatában, 26 az egyetemeken. Az új szerkezetű kutatóintézet-hálózatban a Lendület-modell példája nyomán kulcsszerepük van a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak.
A megújítási program részeként említette az MTA új kezdeményezését, a Posztdoktori Kutatói Programot is, amely a pályájuk legfontosabb szakaszában, a tudományos fokozat megszerzése utáni években támogatja a legtehetségesebb magyar és külföldi kutatókat. A kutatóhálózat megújulását szolgálja a tavaly első ízben meghirdetett külföldi vendégkutatói program is, melynek keretében hat nemzetközi szaktekintély kapcsolódhat be néhány hónapra az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe.
Pálinkás József kiemelte, hogy az MTA a magyar felsőoktatás stratégiai partnereként 2012-ben 7 milliárd forintot, költségvetésének 19 százalékát használta fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Közös célnak tekintette és tekinti a minőségi felsőoktatás megteremtését, a tudományos utánpótlás biztosítását, tudományos kiválóságaink megbecsülését és itthon tartását.
"A megújítási program harmadik ütemében folytatnunk kell a kutatástámogatási rendszer összehangolását, még szorosabb együttműködést alakítunk ki az akadémiai és felsőoktatási kutatóhelyek között" - hangsúlyozta Pálinkás József. Meggyőződése szerint az átalakuló felsőoktatás és megújult kutatóintézet-hálózat együttműködésének új szinterei lehetnek 2014-től a közös kiválósági központok, a legkiválóbb hazai intézményekből alakuló kutatási konzorciumok, amelyek a korábbi időszaknál is nagyobb eredményességgel vehetnek részt nemzetközi projektekben, pályázatokon.