Tagjai közé választotta Lovász Lászlót az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia

A már 31 évesen az MTA tagjává választott Lovász László eredményeit mind itthon, mind világszerte igen magasra értékelik. Az akadémikus a matematika és az elméleti számítástudomány több területén ért el kiemelkedő sikereket, többek között a diszkrét matematikában, a kombinatorikus optimalizálásban és az algoritmuselméletben. Számos alapvető eredmény fűződik a nevéhez, így az LLL-algoritmus megalkotása, a Lovász lokális lemma, a Shannon-kapacitásra és a perfekt gráfokra vonatkozó sejtések bizonyítása. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. A kutató elismerései közül az egyik legutóbbi a 2010-ben a nemzetközi tudományos-kulturális élet egyik legjelentősebb kitüntetéseként és a japán Nobel-díjként is emlegetett Kiotó-díj volt. Az akadémikus Magyarországon 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült, 2007-ben pedig Bolyai-díjat kapott. A nagy nemzetközi díjak közül a Wolf-díjnak is birtokosa.

     A Nemzeti Tudományos Akadémia olyan közhasznú magánszervezet, amelynek deklarált célja, hogy a tagjai közé került mérnökök és tudósok hozzájáruljanak a tudomány előrehaladásához, és eredményeiket az általános jólét előmozdítására fordítsák. Az intézmény tudományos és technológiai kérdésekben az Egyesült Államok kormányát is rendszeresen segíti és tanácsokkal látja el. A szervezet a tagok javaslatára évente legfeljebb 84 új tagot és 21 új társult tagot választ. Az amerikai tudóstestületnek Szemerédi Endrén és Lovász Lászlón kívül három, családi gyökereit tekintve Magyarországhoz kötődő neves kutató – Kollár János, Lax Péter és Kálmán Rudolf – is tagja.