- Míg a tavalyi év az akadémiai kutatóhálózat megújításának éve volt, az idei a fejlesztéseké, amit a Magyar Tudományos Akadémia 2011-hez képest 7,7 milliárd forintos (20 százalékos) többlettámogatása tett lehetővé - hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József a 2012-es eredményeket elemezve.
Az MTA közgyűlése tavaly december hagyta jóvá az átalakítást, amelynek eredményeként a korábbi 40 intézmény helyett 10 kutatóközpontból és 5 kutatóintézetből álló hálózat jött létre. "Január elsején pedig egyetlen probléma nélkül indult el a megújult kutatóhálózat, amelyben nagyon jelentős fejlesztések valósultak meg" - emelte ki az MTA elnöke.
A rendszer előnyeit sorolva Pálinkás József rámutatott, hogy "kritikus tömeg" alakult ki, azaz nagyjából azonos méretű intézmények jöttek létre. Emellett szemléletváltás következett be az új intézmények igazgatásában, amelyek a korábbinál sokkal kevésbé "hivatalszerűen" működnek.
"Programelvűség valósul meg, kiváló kutatásvezetők köré alakulnak a kutatócsoportok. Szintén a szemléletváltáshoz tartozik, hogy egyenlősdi helyett a kutatói kiválóság és az eredmények váltak a forráselosztás alapjává. Az idén az akadémiai kutatóhálózatban 4,5 milliárd forintot, az egyetemek részére pedig 1,2 milliárdot úgy osztottunk el versenypályázati rendszerben, hogy pályázati adminisztrációra egyetlen fillért sem költöttünk. Az Akadémia tagjainak és az MTA doktorainak ugyanis a feladataihoz tartozik, hogy részt vegyenek a pályázatok elbírálásában. Nincs még egy olyan pályázati rendszert működtető szerv Magyarországon, amely ilyen módon működne" - emelte ki Pálinkás József, aki azt is elmondta, hogy a kutatóhálózat átalakításának köszönhetően 500 millió forintot spóroltak az adminisztráción, amit szintén a fejlesztésekre fordíthattak.
Az adatokat sorolva, az MTA elnöke ismertette egyebek közt, hogy a kutatóhálózat szervezeti és szakmai megújításával kapcsolatos fejlesztési programokra 1,4 milliárd forintot osztottak el pályázati úton, a kutatási infrastruktúra fejlesztésére 2 milliárd forintot, az uniós pályázatok támogatására pedig félmilliárdot. Hatszázmillió forintot biztosítottak 21 új támogatott egyetemi kutatócsoport indítására, a Lendület-program folytatására 2012-ben 1,4 milliárd forint többlettámogatás jutott, ebből 37 új kutatócsoport alakult - 20 az akadémiai intézetekben, 17 pedig az egyetemeken.
A legnagyobb fejlesztés az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának új épületegyüttese, a kormányzati támogatással megvalósuló 9,5 milliárd forintos beruházás jövőre készül el.
"Negyven éve, a Szegedi Biológiai Központ megépítésével valósult meg utoljára a Magyar Tudományos Akadémián ehhez fogható méretű beruházást. Olyan kutatási infrastruktúra jön létre, amely bárhol a világon megállná a helyét" - mutatott rá Pálinkás József, aki az idei fejlesztések között megemlítette a Magyar Tudományos Művek Tárának létrehozását is: a digitális adatbázis biztosítja, hogy az akadémiai és egyetemi kutatók eredményei mindenki számára "transzparenssé" váljanak.
"Ennek segítségével a közvélemény, a magyar adófizetők láthatják, hogy az Akadémia minden adóforintjukat gondosan és hatékonyan használja fel" - jegyezte meg az MTA elnöke.
A jövő évi terveket ismertetve elmondta, hogy az MTA 2013-ban ugyanannyi költségvetési támogatást kap, mint 2012-ben.
"2013-ban a kutatóintézet-hálózat az idén kialakult stabil helyzetből indulhat el és a legfontosabb feladataira összpontosíthat. Azt hiszem, hogy az eredményekben is meg kell látszaniuk a jelentős fejlesztéseknek" - emelte ki Pálinkás József.
A tervek szerint infrastruktúrafejlesztésre jövőre 1,7 milliárd forintot fordíthatnak, 400 milliót biztosítanak új támogatott egyetemi kutatócsoportok létrehozására.
"További hatszázmillió forint jut a Lendület-programra, amelyre jövőre az Akadémia költségvetéséből már 3,1 milliárd forintot fordítunk. Jelenleg 65 kutatócsoport működik, 2013-ban újabb 15 jöhet létre, vagyis számuk eléri a nyolcvanat. Tulajdonképpen, ez a program Magyarország legnagyobb kutatóintézete" - fogalmazott az MTA elnöke.
Pálinkás József beszélt arról is, hogy az MTA hatékonyabb részvételt tervez az uniós pályázatokon, különösen az EU 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programjában, a Horizont 2020-ban.
"Megfelelő ütemben haladnak a 2013-ban Rio de Janeiróban megrendezendő tudományos világfórum, a World Science Forum Budapest előkészületei, amely, remélem, sikeres rendezvény lesz" - összegezte Pálinkás József.