Az új intézményi rendszerben is megmarad a kutatás, a kutatómunka autonómiája - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán, hogy hétfőn tartotta az utolsó kutatói fórumot.Ismertetése szerint a jelenlegi kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő források túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek.
Az átalakítások során az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 5 kutatóintézetet és 10 kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát kilenc csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 24 alakul.
"Összesen kilenc fórumot tartottam a kilenc új kutatóközpont munkatársaival. A rendezvények célja, hogy a kutatókkal közvetlenül ismertessem a megújítás céljait és menetét, az érintettek pedig közvetlenül kérdezhessenek az őket érintő kérdésekről. Másrészt én magam is szembesültem néhány olyan részletkérdéssel, amelyekre nem gondoltunk a nagyszabású átalakítás megtervezésekor, hiszen a kialakítandó kilenc kutatóközpont nagymértékben különbözik egymástól. A résztvevők sok olyan kérdést is felvetettek, amelyekből látszott: a fórumra szükség volt néhány aggodalom eloszlatására azzal kapcsolatban, hogy a kutatók hogyan folytathatják munkájukat, mennyiben érintik az átalakítások a különböző kutatási témák helyzetét. Világossá tettem, hogy 15 kutatóintézet és központ lesz, ugyanakkor a kutatásban, a kutatómunkában szükséges autonómia megmarad. A kutatóközpontok nem azért jönnek létre, hogy valaki megszabja a kiemelkedő kutatóknak mit kell csinálniuk, hanem hogy biztosítsa az együttműködés lehetőségét a tudományok határterületein. Nyugati mintára vezető kutató (principal investigator) köré szerveződik egy-egy kutatócsoport. Ez a struktúra szervesen épül fel, nem pedig a hivatali rendnek megfelelően. Nem hivatali munkát kell ugyanis végezni, hanem különleges alkotómunkát, amelynek kedvezőbb, tágabb kereteket biztosítanak a kutatóközpontok" - magyarázta Pálinkás József.
A kutatóintézetekből 140 adminisztratív dolgozót, az egyéb intézményekből nyolcvanat bocsátanak el. A strukturális megújulás első lépésével megtakarítható félmilliárd forint a kutatásokra fordítható forrásokat növeli.
"A reakcióból úgy értékelem, hogy a kutatók örültek ezeknek a fórumoknak, látják a célokat, azt, hogy egy végiggondolt, a kutatóhálózat érdekében történő átalakítást hajtunk végre, amely során maximálisan igyekszünk figyelembe venni az egyéni szempontokat" - fogalmazott Pálinkás József.
Az MTA elnöke különösen örvendetesnek tartja, hogy nagyon sok fiatal szólt hozzá.
"Szép számmal voltak itt fiatal kutatók, hiszen az összes kutatói fórumon elmondtam, hogy ez az átalakítás nekik szól. Olyan kutatóhálózatot szeretnénk megalkotni, amely a mai fiatal kutatóknak 20-30 év múlva is biztosítja a versenyképes kutatás lehetőségét Magyarországon. Ezt elsősorban nem a magunk számára, hanem a fiatalok érdekében hajtjuk végre" - jegyezte meg Pálinkás József.
Hozzátette: természetesen voltak viták is.
"Örülök a vitának, mert egy ilyen mértékű átalakításnál szükséges, hogy világosan beszéljünk egymással. Úgy vélem, hogy sikerült az aggodalmakat eloszlatni" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
Pálinkás József kitért arra is, hogy az intézményhálózat versenyképességét célzó megújítási programját "régóta várt bátor lépésnek" értékelte az MTA elnökének stratégiai tanácsadó testülete.
"A testület az MTA tevékenységét alapjaiban meghatározó, hosszú távú döntések meghozatalában segít. Tagjai kiemelkedő, jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek: Bogsch Erik, Bojár Gábor, Kopits György, Krausz Ferenc, Kúnos György és Szelényi Iván" - emelte ki Pálinkás József.