2006. nyarán indult egy kétéves kutatási projekt munkaerő-piaci kérdéskörben Modellértékű kutatás címmel a Debreceni Egyetemen, amelyet a Debreceni Universitas Kht. a Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó négyfős kutatócsoporttal (Faragó Ádám, Gáll József, Kotsis Ágnes, Madarasi Veronika) együtt végez. Az első évben két jelentős felmérés zárult le, melynek eredményeiről most számoltak be a kutatók.
A Regionális Operatív Program által finanszírozott projekt fő célja az Észak-alföldi Régió diplomás munkaerőpiacával kapcsolatos vizsgálatok készítése mind keresleti, mind kínálati oldalon.
A fentiek mellett a Debreceni Egyetem számos hallgatója is részt vesz kérdezőbiztosként a kétéves munkában.
A kutatási projekt elsősorban a diplomás munkaerőpiac helyzetét, jellemzőit vizsgálja, kitérve egyrészt a vállalkozások, munkaadók véleményére a diplomás munkavállalókkal és a felsőoktatással kapcsolatban, alkalmazási politikájuk jellemzőire, másrészt a diplomás munkavállalók és leendő diplomások - azaz jelenlegi felsőoktatási hallgatók- céljaira, elvárásaira (mind az oktatással, mind a piaccal kapcsolatban) és eddigi munkaerő-piaci tapasztalataira. A kutatás így többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy a régiós munkaerő-piaci elvárásokat, igényeket összevesse a jelenlegi felsőoktatási képzési struktúrákkal, még ha nyilvánvalóan a régiós felsőoktatás célja nem kizárólag a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítése.
Az első évben két jelentős felmérés zárult le
Egyrészt a régióban tanuló hallgatók körében készült egy felmérés több ezer hallgató megkérdezésével a fenti kérdéskörben.
Másrészt a régió három megyéjének vállalatai körében készült egy felmérés a vezetők, az alkalmazók megkérdezésével. Utóbbi felmérés során több száz vállalat megkeresése történt meg, egyrészt a regionális vezető ("top") vállalatok jelentős részének megkérdezése, amelyek a régióban nem csak árbevétel vagy saját tőke, hanem diplomás alkalmazottak számának tekintetében is vezető szerepet játszanak, másrészt a kisebb cégek és közintézmények körében is történt felvételezés.
Az alábbiakban a kérdőíves mintavételezés első fordulójának elsősorban kereslet oldali eredményeiből, tapasztalataiból emelünk ki néhányat. A kérdőívek kiterjedtek a vállalat általános adatai mellett a pénzügyi teljesítményre; a vállalat foglalkoztatáspolitikájára; a vállalat véleményére a jelenlegi képzési rendszerről; a továbbképzéssel, illetve a vállalatoknál jelentkező fluktuációt elemző kérdésekre; a vállalatok elégedettségére a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban, végül a vállalat és az oktatási intézmények kapcsolatára.
Az eredmények
A felsőoktatással kapcsolatosan elsődlegesen a túlképzés kérdése merül fel. A kutatás során arra keresték a választ, hogy mit érzékelnek mindebből a vállalatok, azaz véleményük szerint mely területen van túlkínálat. A válaszadó cégek három negyede a felsőoktatást jelölte meg, mint az oktatás azon szintjét, ahol túlkínálat tapasztalható. Ezek a cégek elsősorban a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban és az oktatás területén tevékenykednek.
A túlkínálat mellett azt a kérdést is vizsgálták, hogy mely oktatási szinteken érzékelnek hiányt a vállalatok. Itt nem meglepő módon leginkább a középfokú oktatást jelölték meg a cégek, bár jelentkezik hiány némely felsőfokú végzettség esetében és esetenként alapfokú végzettségűekben is.
Míg az alapfokú oktatás területén döntő hiányt a feldolgozóipar, és az építőipar területén érzékelnek a vállaltok, addig a középfokú végzettségűekből a cégek egy jelentős része a villamosenergia- gáz hő- és vízellátás továbbá az ingatlanügyek területén és az építőiparban tapasztal hiányt.
A regionális intézményekben szerzett diploma megítélését illetően azt lehet megállapítani, hogy néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállaló a régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit.
A regionális képzéseken belül legjobb a megítélése a közgazdasági-, matematikai, informatikai- és agrárképzéseknek. Ezek esetében a cégek 65 százaléka választana inkább a régión belüli intézményben végzett diplomást.
A munkaerő-piaci felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a megkérdezett vállalatok mind az alacsonyabb, mind pedig a felsőfokú végzettségű munkavállalóik továbbképzését szükségesnek érzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre.
Míg az alap-, és középfokú végzettségű alkalmazottak esetében a válaszadó cégek több mint fele a vállalaton belüli, belső képzéseket választja, addig a felsőfokú végzettségűeknél leginkább az alkalmazottak szakmai fórumokra való elküldése dominál. Továbbá megállapítható, hogy a posztgraduális képzési programokra küldik legkevésbé a vállalatok a diplomásaikat. Illetve arra a kérdése, hogy igénybe veszik-e a továbbképzések során a regionális felsőoktatási intézmények szolgáltatásait a vállalatok többsége nemleges választ adott.
Vállalatok a bolognai folyamatról
A vállalatok bolognai folyamattal kapcsolatos vélekedését tekintve megállapítható, hogy összességében a megkérdezettek tisztában vannak a lineáris képzési forma bevezetésének szükségességével, és többnyire bizakodók ezzel kapcsolatban, ellenben céljáról és eredményességéről kevés információval rendelkeznek. Az eredeti elképzelésekkel szemben a BSc/BA képzésekre sokkal inkább az MSc/MA szintek elméleti megalapozásaként tekintenek és a szűkebb gyakorlati ismeretek átadását az MSc/MA szintektől várják, ami kétségessé teszi az alapfokról kikerülők munkaerő-piaci eredményességét.
A kívánt felsőoktatási reform
A kutatás kitért többek között arra is, hogy milyen lenne a kívánt felsőoktatási reform vállalati szemmel. A megkérdezett regionális vállalatok többsége leginkább fontosnak a gyakorlati képzés elmélyítését, szélesítését, több kötelező szakmai gyakorlat bevetését tartotta, a nyelvtanulás erősítése, fejlesztésének támogatása mellett.
Az elemzésben kitérünek az oktatás és a gazdasági szféra kapcsolatára, amely a vállalati vezetők szerint ebben a régióban gyakran hiányzik, illetve ha van, az csak távoli vagy laza kapcsolatot jelent, és amely kapcsolat szorosabbá tétele csak utolsó helyen szerepel a felsőoktatással szembeni igények között.
További célok
A projekt egyik fontos célja a régióra jellemző vállalattípusok ("vállalatklaszterek") elkülönítése elsősorban munkaadói, (diplomásokat érintő) alkalmazói szokásai és egyéb jellemzői (pl. belső képzés) alapján, melyről külön tanulmányban számolunk be. A kutatás során egyes részmintákra (pl. top cégek, kis cégek) is készültek vizsgálatok, elemzések, továbbá más kérdőívek kiértékelése is megtörtént.
A projekt második éve kiterjed a diplomás vállalati alkalmazottak, illetve a régióban végzett diplomások (követéses) megkérdezésére is. Az ezekkel kapcsolatos részletes eredményeket és a projekt egyéb (folyamatosan bővülő) eredményeit a szóban forgó projekt honlapján találhatja az érdeklődő: