Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.
Az éghajlat irányítja a vegetáció szezonális fejlődését, amelyre azonban az emberiség is hatással van. A nedves klímájú közepes földrajzi szélességeken a hőmérséklet a legnagyobb befolyásoló tényezője a növényzet fejlődésének.
A túlnyomórészt száraz területeken azonban a vízhez való hozzáférés, míg a magas földrajzi szélességeken a napsugárzás a legmeghatározóbb tényező - olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
Kétség kívül azonban, az emberiség is jelentős hatással van az ökoszisztémára. A műholdak az 1980-as évek óta követik nyomon a Föld vegetációjának változásait. Az elmúlt harminc évben például a vegetációs aktivitás erősödött az északi, de gyengült a déli féltekén. Eddig a kutatók nem tudták pontosan meghatározni, hogy ezen változás hány százaléka írható az éghajlati változékonyság, az emberi tevékenység, vagy a kettő kombinációjának számlájára.
A Zürichi Egyetem szakemberei most egy olyan modellt dolgoztak ki holland kollégáikkal karöltve, amely képes különválasztva szemléltetni az emberi tevékenység és az éghajlati változékonyság vegetációra gyakorolt hatását. A modell kidolgozásához a bolygó vegetációjának növekedéséről és csökkenéséről az elmúlt harminc évben készült műholdfelvételeket, éghajlati méréseket és modelleket, valamint a talajfajtákra vonatkozó adatokat használtak fel.
A modell révén a szakembereknek sikerült megállapítaniuk, hogy a globális vegetációban bekövetkezett változások nagyjából 54 százaléka az éghajlati változékonysággal hozható összefüggésbe. "A változások nagy része - összességében több mint 30 százaléka - azonban az emberi tevékenység számlájára írható" - húzta alá Rogier de Jong, a Zürichi Egyetem Távérzékelési Laboratóriumának (RSL) munkatársa.
A vegetáció elsősorban a Száhel-övezettől délre fekvő területeken, úgy mint Tanzánia, Zimbabwe és Kongó területén csökkent. "Feltételezésünk szerint mindezért a tarvágás, az esőerdők ültetvényekké alakítása, illetve a mezőgazdaság általános átalakulása a felelősek" - magyarázta a szakember.
A globális változások nagyjából 10 százalékát azonban nem lehet teljes egészében csak a klíma, vagy csak az emberi tevékenység számlájára írni. "Úgy sejtjük, hogy ez az emberiség és a klíma közötti interakció eddig tisztázatlan hatásainak következménye" - mondta Michael Schaepman, az RSL vezetője, akinek célja, hogy a jövőben tovább vizsgálja ezen interakciókat a csapatával.
(http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-04/uoz-ala041613.php)