A tuberkulózis evolúciójáról szóló szegedi nemzetközi tanácskozás szombati napján különleges évfordulós eseményre is sor került: megemlékeztek a tbc világnapjáról, amely Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezéséhez kapcsolódik.Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálójának emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertetik szakterületük legfrissebb eredményeit.
A tuberkulózison kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a kardiológia a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.
A tbc világnapja alkalmából elhangzott előadásokon Jakab Zsuzsanna, a WHO európai főigazgatója a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette, de szó volt a hazai tbc-helyzetről és a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól is.
"A szekcióba 17 országból 102 résztvevő érkezett, a legtöbben a társrendező Franciaországból" - közölte Pálfi György a szekció vezetője, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Embertani Tanszékének tanszékvezetője.
A tanácskozáson a molekuláris genetika és különleges köztes tudományterületek, így a paleomikrobiológia és a paleopatológia szakemberei is megosztották egymással a tuberkulózisnak és kórokozóinak evolúciójával kapcsolatos eredményeiket. "Bemutatták az eddig ismert legrégebbi, több mint 9 ezer éves tbc-baktérium DNS-maradványainak vizsgálati eredményeit, a régi múmiák és csontvázak adatai alapján felállítható tbc-evolúciós trendeket és a tbc-baktériumok kialakulásának korai szakaszára vonatkozó modern genetikai elméleteket" - összegezte az MTI-nek a szegedi kutató.
A tanácskozás további részében számos hazai érdekességet is bemutatnak, köztük a híres váci múmia-együttes rendkívüli tbc-fertőzöttségét és a több ezer, sőt talán több tízezer éves magyarországi tbc-s antropológiai leleteket - utóbbit éppen Pálfi. A párizsi Pasteur Intézet egyik vezető kutatója, a tbc evolúciós genetika talán legkiemelkedőbb képviselője, Roland Brosch francia professzor pedig a tbc-baktériumok evolúciójával kapcsolatos legújabb eredményeket ismerteti.
Szóba kerülnek a sok ezer éves maradványok új kémiai vizsgálati technikái, a legmodernebb orvosi képalkotó technikák és 3D rekonstrukciós eljárások paleopatológiai felhasználási lehetőségei is.