Egy amatőr madarász új madárfajt fedezett föl India északkeleti részén. Az országban több mint 50 éve nem történt hasonló esemény.
Az élénk színezetű madarat az ország távoli erdeiben készült fényképek és összegyűjtött tollak alapján határozták meg és sorolták új fajba. Egyetlen példányt sem gyűjtöttek be, mert a fölfedező, Ramana Athreya szerint „a madár túl ritka ahhoz, hogy akár egyet is elpusztítsanak”. A Bugun liocichla névre keresztelt kis madár a leírás szerint a timáliafélék családjába tartozik. Ez a madarak változatos családja, amelynek tagjai főként a trópusi erdőkben fordulnak elő. A madár testének tollazata olajzöld, fején fekete sapkát visel, szeme körül narancssárgás, szárnyain pedig sárga, vörös és fehér foltok láthatók.
A szakmáját tekintve csillagász Ramana a Kínával határos Arunachal Pradesh államban lévő Eaglenest természetvédelmi területen fényképezte le a madarat. A 8 centiméter hosszú madár a természetvédelmi terület peremén élő bennszülöttek neve nyomán kapta a Bugun nevet. Mivel a Bugun liocichla annyira feltűnő, és a jelek szerint egyáltalán nem tart az embertől, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy rendkívül ritka lehet, különben már korábban fölfedezték volna.
Ramana először 1995-ben pillantotta meg a fajt, és egészen 2005-ig nem is látta újra. Ez év májusában visszatért társaival a természetvédelmi területre, ahol sikerült hálóval befogniuk két példányt. A vizsgálatok után mindkettőt sértetlenül szabadon engedték. „A mai modern technika segítségével valamennyi információt össze tudtunk gyűjteni, ami ahhoz kellett, hogy megerősítsük, új fajra bukkantunk” – mondta Ramana. – „Tollakat gyűjtöttünk, fényképeket készítettünk és fölvettük a madár énekét.”
A Bugun liocichla jelenleg ismert állománya csupán 14 egyedből áll, és ebből három pár szaporodik. A megfigyelések zöme olyan domboldalakon történt, ahonnan kivágták a fákat és csak bokrok és facsemeték nőttek. Úgy látszik tehát, hogy a fakitermelés nem zavarja különösebben a madárkát. Most viszont jóval nagyobb veszély leselkedik rá: egy új út építését tervezik egyenesen az élőhelyén keresztül, ami könnyen megpecsételheti az éppen csak fölfedezett és alig ismert faj sorsát. (forrás: geographic.hu)