Újabb fúrást hajt végre májusban a Marson a bolygót kutató űrjármű, a Curiosity, hogy megerősítse az első kőzetelemzések most közzétett eredményeit, amelyek szerint a bolygón lehetséges volt a mikrobiális élet.
A Mars-járó február elején vett kőzetmintájában a többi között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokra, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.
A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A nukleáris meghajtású Mars-járó augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást a bolygó történetébe.