Szüts Dávid kutatásaiban főként azt vizsgálja, hogy a különböző genetikai elváltozások következtében kialakuló tumorsejtek milyen típusú kezelésre reagálnak a leginkább. A Lendület program egyik idei nyertesének kutatásai hozzájárulhatnak, hogy a jövőben az onkológusok a konkrét genetikai elváltozásnak megfelelő, leghatékonyabb kezelési formát választhassák ki.
Egyes, szervezetünkben zajló, kémiai folyamatok, illetve külső környezeti hatások, mint például az ultraibolya sugárzás vagy a dohányfüst, folyamatosan károsítják szervezetünk genetikai állományát. "Jelenlegi ismereteink szerint sejtjeinkben naponta akár százezer DNS-hiba is keletkezhet, de ezeket a természetes hibajavító mechanizmusok helyrehozzák" – mutatott rá Szüts Dávid. Ha túl sok hiba keletkezik a genetikai állományban, vagy a biológiai hibajavító mechanizmusok nem működnek megfelelően, akkor a sejt általában elpusztul, néha azonban életben marad, de megváltozik a viselkedése. "A DNS károsodása esetén előfordulhat, hogy a sejt kontrollálatlanul osztódni kezd, ami rákos elváltozáshoz vezet." Az 1992 óta Angliában élő kutató szerint, ha meg akarjuk találni a daganatos megbetegedések hatékony kezelési módját, fontos megértenünk a hibák kialakulásának mechanizmusát.
A sérülések következményeinek pontos nyomon követése érdekében a kutatók mesterségesen DNS-károsodásokat hoznak létre állati és emberi sejtkultúrákban. Ezekben a vizsgálatokban a biológus egyrészt a génállományt károsító környezeti hatásokat reprodukálja, másrészt a tumoros betegségek kezelésében alkalmazott kemoterápiás szerek hatását is nyomon követi, amelyek gyógyító hatásukat paradox módon a DNS károsításával érik el: "Mivel a tumorsejtekben hiányoznak vagy nem megfelelő hatékonysággal működnek a DNS-javító folyamatok, ha további hibákat okozunk bennük, nagy eséllyel elpusztíthatjuk őket." Ezeknek a szereknek a sejtkultúrákra tett hatását vizsgálva a tudósok feltárhatják, hogy a különböző genetikai hibák mely típusú szerekkel kezelhetőek a leghatékonyabban.
"Bár kívülről nézve két daganat látszólag azonos, a genetikai hibák típusának függvényében valószínűleg más-más jellegű kezelésre reagálnak jól" – magyarázta Szüts Dávid. Kutatásai hozzájárulnak, hogy a jövőben az orvosok már a kezelések megkezdése előtt meghatározhassák, milyen konkrét genetikai hibák állnak egy adott daganatos elváltozás hátterében, aminek ismeretében képesek lesznek a leghatékonyabb kezelési eljárást kiválasztani. Bár a genetikai hibák típusát pontosan meghatározó tesztek egyelőre nagyon drágák, a kutató szerint ez hosszú távon nem lehet akadály a génhibák okozta rákos megbetegedések gyógyításában: "Mivel a tumorok kezelésére jelenleg használt szerek szintén rendkívül költségesek, hosszú távon inkább pénzt takarítunk meg azzal, ha már a kezelés kezdetén sikerül a megtalálnunk a leghatékonyabb gyógyszert."
Szüts Dávid közel tizenöt éve az Egyesült Királyságban végzi kutatómunkáját. "Éppen az ELTE-re készültem beadni a felvételi kérelmemet, amikor értesültem a cambridge-i ösztöndíj-lehetőségről" – mesélte a fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium egykori diákja. A volt szocialista országok tehetséges tanulóit megcélzó program teljes egészében fedezte angliai tanulmányaik költségeit. A munkáját szeptembertől az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetében folytató kutató szerint az OKTV-n elért kiváló eredményei is hozzásegítették, hogy a középiskola után a szigetországban folytathatta tanulmányait. "Kezdetben Cambridge-ben, később Londonban dolgoztam, de az évek során mindig úgy gondoltam, hogy egyszer majd hazatérek – hangsúlyozta a fiatal biológus, aki szerint az MTA elnöke által indított kiválósági program az első olyan hazai kezdeményezés, amely valódi versenyképes lehetőséget kínál a külföldön dolgozó magyar kutatóknak. - A Lendület programnak köszönhetően Magyarországon ugyanolyan színvonalon folytathatom majd a munkámat, mint amilyenen Angliában megkezdtem."
Forrás:MTA hírlevél