Számos ponton az Alaptörvénybe ütközik az Országgyűlés által a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokat gyorsítani kívánó törvénymódosítás a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) szerint, a szakmai szervezet ezért az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyílt levelében arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, mert az jelentős veszélyt jelent a magyar régészeti örökségre.
Az MRSZ több, alkotmányjogban jártas szakemberrel konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény egyes részei teljes mértékben szembe mennek az Alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel - közölték.
A nyílt levél emlékeztet arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be.
A Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a módosító javaslat súlyosan veszélyezteti Magyarország kulturális örökségének jövőjét, mivel olyan korlátozásokat vezetne be az autópályák és a gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások tekintetében, melyekkel kapcsolatban komoly szakmai és jogi aggályok merülnek fel.
Az MRSZ kifogásolja, hogy a törvénymódosítás szerint a kiemelt útépítéseknél a régészeti feladatellátásba vagy annak egyes részmunkálataiba nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható, ezzel pedig véleményük szerint értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban részt vevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik.
A módosítás szerint a szükséges technikai felszerelés is elszámolható annak érdekében, hogy a régészeti feltárást olyan napokon is folytatni lehessen, amelyekről a jogszabály egyébként megállapítja, hogy arra nem alkalmasak, az MRSZ szerint azonban ez a régészeti emlékek ellenőrizhetetlen és nagymértékű pusztulását vetíti elő.
Az új törvény szerint amennyiben már a kivitelezés során kerül elő régészeti lelőhely vagy lelet, annak feltárása a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. A szövetség ezzel szemben figyelmeztet: a gyakorlat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában régészeti szempontból a nyomvonal 60-70 százaléka vizsgálható előzetesen, a többi részen csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni.
A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor a miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.
"A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával. Nem biztosít megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására" - zárul az MRSZ által az államfőhöz címzett nyílt levél.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azzal indokolta a jogszabálycsomagot, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak.