A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szerint a paksi atomerőmű leállása a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem egy előre nem látható esemény, hanem régóta ismert rendszerkockázat bekövetkezése, ezt mérsékelhette volna az energiarendszer rugalmasságát adó kapacitások fejlesztése, amit korábban visszafogtak.
A szövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelte, az energiarendszer rugalmasságát adó kapacitások fejlesztése az elmúlt években több ponton is elakadt.
Felidézték, 2024-ben 10 gigawatt (GW) megújuló és energiatároló beruházási igény került elutasításra. Az Otthoni Energiatároló Program második ütemét 132 ezer beérkezett igény után felfüggesztették, a lakossági és a saját célú termelés pedig elszámolási és szabályozási korlátok alá került.
Az MNNSZ szerint különösen ellentmondásos, hogy a rendszerszintű szolgáltatásra lekötött energiatárolót a felhasználó saját terhelési profiljának kiegyenlítésére nem használhatja, mivel a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítani kell. Így a fogyasztás helyén nem jön létre az a rugalmasság, amely aszály és hőségterhelés idején a rendszer legkevésbé vízigényes tartaléka lehetne.
Az MNNSZ javasolja a szabad hálózati kapacitások kiszámítható, diszkriminációmentes, rendszeres ütemezésű kiosztását a meglévő csatlakozási pontok jobb kihasználásának ösztönzésével, az Otthoni Energiatároló Program második ütemének mielőbbi újraindítását. Szorgalmazzák a háztartási méretű kiserőművek elszámolási rendjének felülvizsgálatát, a saját célra termelő erőművekre és tárolókra vonatkozó előírások arányossá tételét, a nagy vízigényű ipari beruházások engedélyezésének adatalapú keretbe helyezését.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a hazai napenergia-ipar szakmai érdekképviseleti szervezete, amely a napelemes és napkollektoros rendszerek gyártóit, kereskedőit, tervezőit, kivitelezőit és üzemeltetőit fogja össze.