Az Európai Unió vezető politikusainak nyilatkozatai alapján a háború veszélye ma erősebb, mint két éve - jelentette ki a volt köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
Áder János számos európai vezető, köztük a lengyel miniszterelnök, a lengyel külügyminiszter, az osztrák védelmi miniszter, az Európai Tanács korábbi elnöke vagy Ursula von der Leyen nyilatkozatait idézve úgy fogalmazott, ezek a politikusok egy ideológiai buborék fogságában vannak.
A nyilatkozatok közül a volt államfő kiemelte Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője mintegy egy hónapja Zágrábban elhangzott szavait.
A bajor politikus arról beszélt, hogy az Európai Uniót katonai szövetséggé kell átalakítani, a lisszaboni szerződést pedig át és újra kell értelmezni. A megállapodásnak azt a szakaszát, mely szerint a tagországok minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatást nyújtanak más tagországoknak, ki kell terjeszteni a katonai segítségnyújtásra is. Emellett meg kell szüntetni a vétójogot és minősített többséggel kell meghozni ezeket a döntéseket - idézte fel Weber szavait.
Áder János hangsúlyozta, ezzel megérkezünk abba a jövőbeli pillanatba, amikor Ukrajna, az Európai Unió tagjaként - ami már katonai szövetség -, jogot formálhat arra, hogy a közösség katonai segítséget is nyújtson, azaz európai katonák is az ukrán hadszintére kerüljenek.
"Félelmetes ez a logika, de Manfred Weber ezt egy sajtótájékoztató keretében a nyilvánosság elé tárta, tehát nem rémképekről beszélünk" - mondta a volt köztársasági elnök.
Áder János kifejtette, mindig az volt a véleménye, hogy Oroszország sosem fog egy NATO-tagországot megtámadni.
- közölte a politikus, hozzáfűzve, ma már csak azt hallani, hogy Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút és meg fogja támadni majd először a balti országokat, utána Lengyelországot.
Áder János, történelmi párhuzamot vonva, azt mondta, az első világháborút megelőzően ugyanilyen politikai vaksággal megvert nyilatkozatok, ugyanilyen magabiztos katonai vezetői nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy ki is fogja majd megnyerni a háborút.
- mondta, Ukrajna saját magát és a saját szabadságát védi. Egy másik tételmondatként azt idézte: "az EU-nak minden eszközzel, katonai eszközzel is segítenie kell Ukrajnát". De ez sem igaz - tette hozzá, hangsúlyozva: "nekünk minden eszközzel az kellene elérnünk, hogy béke legyen".
"De nem jutunk el idáig" - fogalmazott, "mert az európai uniós politikusok egyre inkább hergelik bele magukat abba, hogy Oroszország veszélyt jelent ránk nézve, Ukrajnának minden segítséget meg kell adni, tehát meg kell támadnunk Oroszországot, még mielőtt ő támadna meg bennünket".
A politikus rámutatott, 1945 óta - leszámítva a balkáni konfliktust -, Európában nem volt háború, "a fiataloknak nem kellett katonának menni, nem kellett meghalni", ezért a veszélyérzet alábbhagyott.
Azt tanácsolta ugyanakkor mindenkinek, hogy vegye elő a lerombolt Berlin, Varsó vagy Budapest képeit, hogy lássa, hagyományos eszközökkel milyen pusztítást lehet elérni, és ha ez sem elég, a fotókat Hirosimáról, Nagaszakiról, mi következik abból, ha atomfegyvert is használnak.
Ha csak fél százalék esélyt adunk annak, hogy ez bekövetkezik, akkor minden politikusnak azon kell dolgoznia, hogy ez ne valósulhasson meg - szögezte le a volt köztársasági elnök.