Több szempontból is kifogásolhatónak tartja a jegybank tavalyi gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága (MNB FB), a testület szerint nem megfelelő a gazdálkodás transzparenciája és az átláthatóságot segítő ellenőrzési munkát az MNB vezetése nem kellően támogatja, de az MNB működése alapvetően a jegybankra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő.
Az fb kedden jelentette meg a jegybank tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentését az Országgyűlés honlapján.
Ebben egyebek között megállapították, hogy a jegybanki költséggazdálkodás egyes elemei nem megfelelőek, az MNB 2010-ben is folytatott bérpolitikája figyelmen kívül hagyta az állami takarékossági irányelveket, és főleg a vezetők bérezésénél egyre jobban eltér az MNB által viszonyítási alapul választott kereskedelmi banki bérezéstől.
A jegybank kommunikációval összefüggő ráfordításai indokolatlanul magasak, a külső megbízások egy részét az illetékes szakterület is el tudná látni - olvasható az fb jelentésében.
Megállapították azt is, hogy az MNB működése alapvetően a jegybankra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, és az fb által megfogalmazott kifogások nem érintik az MNB számviteli kimutatásainak számszaki hitelességét.
A felügyelő bizottsága munkáját a törvény adta kereteken belül, de a korábbinál szélesebb értelmezéssel - a jegybanki folyamatokat és azok szabályozottságát teljes körűen vizsgálva - kívánta és kívánja folytatni. Erről a jegybank vezetésének eltérő az álláspontja, ezért az fb javasolja, hogy a jegybanktörvényben legyen egyértelműbb és világosabb az MNB FB hatáskörének megfogalmazása.
Számos ponton vélelmezhető, hogy a jegybank a rá vonatkozó szabályozást egyoldalúan értelmezi, a jegybanki függetlenségre olyan működési és gazdálkodási döntéseket alapoz, amelyek az MNB Felügyelő Bizottsága véleménye alapján vitathatóak, egyes esetekben jogszabályba ütközhetnek - derül ki az fb jelentéséből.
A bank irányítási struktúrájában kialakított egyszemélyes vezetési modell, illetve az, hogy a döntéseket egy szűk, 5 tagú vezetői bizottság készíti elő, specifikus kockázatokat jelent. Ez a helyzet a döntések megalapozottságát kérdőjelezheti meg, a "szakmai előkészítetlenség veszélyét" hordozza és szervezeti kockázatokkal járhat - olvasható a jelentésben.
Az fb szerint a 2010-ben egy dolgozóra jutó több mint 7 millió forintos éves átlagos jövedelem messze elrugaszkodott a referenciául használt kereskedelmi banki magas jövedelmektől, különösen igaz ez a vezetők évi 22 millió forint feletti átlagkeresetére. A jelentés megállapítja: az MNB átlag jövedelemszintje 2010-ben 36 százalékkal haladja meg a kereskedelmi bankok átlag jövedelem-színvonalát. Az MNB-ben a vezetői jövedelmek 2 év alatt átlagosan mintegy 5 százalékkal növekedtek, miközben a kereskedelmi bankoknál - a válság és takarékossági intézkedések eredményeként - 4 százalékos csökkenés következett be.
A jegybanki jövedelmek átlagosan több mint kétszeresen múlják felül az államigazgatásban dolgozók jövedelmeit. A Magyar Nemzeti Bank nem követte az Országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, a költségvetési szféra egészére vonatkozó, a bérek felső korlátozását bevezető takarékossági törvény előírásait. A vezetők széles körében nem alkalmazta a jogszabályt, ami a nemzetgazdasági havi átlagbérek tízszeresében (körülbelül havi 2 millió forintban) meghatározta a havi jövedelmi korlátot. Ezért fordulhat elő, hogy több vezető jövedelme lényegesen meghaladja ezt a maximális bért, van példa az évi 55 millió forintos (havi 4,6 millió forintos) jövedelemre is - olvasható a jelentésben.
A felügyelő bizottság azt javasolja, hogy a jegybank referencia értékének a kereskedelmi banki fizetések átlagát tekintse, a jegybank minden munkavállalójára alkalmazza a nemzetgazdasági átlagbér tízszeresében meghatározott jövedelmi maximumot - olvasható az fb jelentésében.